Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Ő Felsége elfogadja a «Hittudományi Folyóirat»-ot - Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság

III. Tétel: A modern jogállam, amennyiben a kath. egyházzal szem- ben ugyanazt a hatalmat és hatalmi jogkört kívánja gyakorolni, amelyben a fejedelmeket a Protestantismus részesítette, hamis ala- pon áll és igazságtalan.

A protestáns úgynevezett egyház a létért való küzdelem s ama feltevése folytán, hogy Krisztus maga a kereszténységnek semmiféle társadalmi formát nem adott, hanem hogy ez a nép, a teljesen egyenlő jogú keresztények elhatározásától függ: a vallás- társadalmi legfőbb hatalmat a világi fejedelem kezeibe juttatta.

Ez a Protestantismus felléptekor rögtön befejezett tény, a melyhez az okadatoló jogi elméletek csak később járultak, a legnagyobb kihatással volt nemcsak az államokra magokra, hanem kivált ezeknek a kath. egyházhoz való sok százados viszonyaira is. Az egyházi hatalomnak' a világival egyesítése egyrészt az absolut jogállam kifejlését indította meg, másrészt pedig rá szoktatta a világi hatalmat a sokszoros túlkapásokra a kath. egyházzal szemben, oly jogok gyakorlására, amelyek a világi hatalomnak sem természetével, sem czéljával össze nem egyez- tethetök.

Az augsburgi (1555), majd a vesztfáliai (1648) béke- kötések, jogot biztosítottak a prot. íelekzetnek a kath. Euró- pában. A folytonos súrlódások között, amelyek mindenütt, ahol׳ a felekezetek részint egymással, részint a katholikusokkal talál- koztak, napi renden voltak, a fejedelmi hatalom majd az egyik- nek. majd a másiknak előnyére vágy hátrányára döntött s így a a viszonyok folytán megszokta a jogot, amelyet a protestan- tismus saját vallása körében reá ruházott, a katholikusok irá- nyában is magának tulajdonítani, kivált ott, ahol fáj ;alom, maga is az új vallás híve volt.

De a koráramlat, az azt kísérő eszmezavar a kér. tanok- ban, meg az uralmi vágy, a kath. fejedelmek gondolkozására is félreismerhetetlen befolyást gyakorolt. A fejlődő politikai viszo- nyok kényszerítették őket elismerni a protestánsokat saját területükön, akik vallási rendszerüknél fogva «summus epis- copus»-t láttak a fejedelemben; ennek folytán az egyik vallási társulatra gyakorolt hatalom egy és ugyanazon személyben