Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Ő Felsége elfogadja a «Hittudományi Folyóirat»-ot - Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság

322

Amily téves tehát az alap, amelyből a protestánsok kiin- dúltak, ép oly tévesek az ebből vont folyományok az egy- házról s az egyház szervezéséről, a demokratiáról az egy- házban.

Sok vajúdás, sok tani megalkuvás után azok által, a kiket a dolog érdekelt, a protestantismus befejezett ténvnyé lett; terjedt és bomlott; a kereszténység megtagadásával ratio- nalismussá fajult, de megmaradt democratikusnak. a kérész- ténységböl általános uraságot csinált s ez tartja öt a világ színpadán a mai napig.

Mindjárt kezdetben a kikiáltott democratia alapján a világi hatalomhoz fordult, annak a jogát ismerte el az új val- lási társaság felett, amit különben a fejedelmek, a városok és a földesurak a «reformátorok» megkérdezése nélkül is rögtön igénybe vettek. A tudósok pedig jogczimeket kerestek, hogy elméletileg is a világi hatalom intézkedési jogát az új kérész- ténységben igazolják, amiből egymásután három rendszer: a püspöki, a területi és a társulati nőtt ki.

Az első, a püspöki rendszer szerint: az augsburgi béke által (1555.) a protestáns államokban felfüggesztett püspöki joghatóság a fejedelmekre szállt át. azért bírnak intézkedési joggal a vallási ügyekben. Ez Stephanitól származik (11646 ־) a 16-ik század végén. * II.

gai ezt az engedelmességet megnehezíthetik; de azért a törvényes elül- ^járó elüljárónak marad, hibái sem a tannak, amelyet képvisel, sem a szervezetnek, amelynek tagja, be nem tudhatok, és orvosolandók a tan- nak, valamint az egyházi organizmusnak minden sérelme nélkül. Non sacra per homines, sed homines per sacra sunt reformandi. Luther idejében az egyház férfiai tagadhatatlanul sok hibában leledzettek : sok kifogás volt ellenük emelhető 1. Janssen Gesch. des deutschen Volkes

II. 60—4; 123.—8 1. Azért az egyház hü fiai fáradoztak is a klérus megreformálásán; maga az V. lateráni zsinat és (1512) üdvös actiót indított. Luther azonban nem az embernek javítását, de a keresztény- ség alapjainak a felforgatását vette foganatba ; evangéliuma folytán, mint később maga is panaszkodott, Janssen i. mű. 206. 1. az emberek rosszabbak lettek, mint azelőtt. S ez a balvégzete a 16-ik századnak, hogy a keresztények erkölcsi bajait egy még sokkal jelentékenyebb bajjal: a kereszténység részben való felforgatásával tetézte.