Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Csicsáky Imre: Dante theologiája

201

szeretetébon áll-e ? Követi sz. Tamást,3 s vallja, hogy az: angyalok boldogsága az Isten látásában, megismerésében áll- amennyiben annak felségét, igazságát értelmük átlátja s benne- megnyugszik, csak erre következik aztán a szeretet. Meg- ismerésük is annál nagyobb, minél nagyobb az érdemük, - amelyet a kegyelem és saját akaratuk által maguknak kivívtak.

E dei saper, ehe tuiti hanno diletto,

Quanto la sua veduta si profonda Nel verő, in ehe si queta ogn’intelletto.

Quinci si puö veder come si fonda L'esser beato nell'atto ehe vede.

Non in quel ch’arna, ehe poscia seconda

E del vedere é misura mércédé,

Che grazia partorisce e buona voglia,

Cos! di grado in grado si procede.'2

Ugyanígy tanít aquinói sz. Tamás is.3

Az angyalok tevékenysége Istennek a világgal szemben való tervében abban leledzik, hogy ők az isteni eszme léte- sítésének, megtestesítésének eszközei. Az ö orgánumaik az égitestek, amelyekre hatnak mint a kovács pörölye az anyagraA szent körök mozgása s ereje

Mint a kovácstól az ütő ütést vesz, Létét, kell hogy az angyaloktól nyerje. 1 2 3

1 Summa Theol. I. II. qu. 8 a. 4. Essentia beatitudinis in aeti* intellectus consistit.

2 Par. XXVIII, 106—114.

3 Summa Theol. I. qu. 12. a. 6. Videntium Deum per essentiam• unus alio Deum perfectius videbit. Hoc erit per hoc, quod intellectus: unius habebit majorem virtutem ad videndum Deum quam alterius. Facultas autem videndi Deum intellectui creato non convenit secundum suam naturam, sed per lumen gloriae, quod intellectum in quadam Deiformitate constituit. Unde intellectus plus participans de luminn gloriae Deum perfectius videbit. Plus autem participabit de lumine gloriae, qui plus habet de charitate ; quia ubi major est charitas ibi est majus desiderium et desiderium quodammodo facit desiderantem aptum et paratum ad susceptionem desiderati.