Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Engelsz János: Az új-szövetség görög nyelve
144 hatatlan tökéletességű görög remek mintákat alkotott: a görög festő-művészet, szobrászat, építőművészet alkotásai szintén a görög jó ízlésnek és műveltségnek hervadhatatlan virágai! A görög bölcselet és tudomány, a jogismeret és törvény-alkotás, a görögöknél az emberi ész és szellemi tehetségeknek csodás művei maradnak.1 E népet szemelte ki az isteni Gondviselés, hogy a héber népen kívül az örök Üdvöt szolgálja; a görög nyeltet, mely zengzetességében és tökélyélen minden más nyelvet messze felülmúlt, tisztelte meg az Ég l'ra azzal, hogy az utolsó és legfenségesebb isteni [kinyilatkoztatás eszméihez szolgáltassa a megfelelő emberi kifejezéseket. isteni végzés eszközölte ennélfogva, hogy a héber és a görög elem egymással leghíresebb' férfiaiban találkozzék és pedig oly mértékben, hogy alexandriai Kelemen Platót «attikai Mózesnek» nevezhette.1 2 Annyit legalább is meg kell vallanunk, hogy a Szentírás és Plátó könyvei között a gondolatok és a képek némi azonos1 V. ö. DanH. Hist. Revel. N. T. ('.VII. 1. De ethnica religione. - Figyelemre méltók pedig Langen e szavai: (Das ludenthnm in Palestina zur Zeit Christi. Freiburg. 1880. 18.1.) <׳Die Verbindung und wechselseitig» Durchdringung des hellenischen un des jüdischen Geistes war in Rathe der Voisel ung beschlossen, damit für die neue Gedankenfülle der letzten und höchsten Offenbarung weicherer und empfänglicherer Boden gewonnen worde, als das Indenthum in Folge der ihm eigentümlichen Unbeweglichkeit ilm zu bieten vermochte. Diese beiden Nationalitäten die hebräische und die hellenische, stehen darum recht eigentlich als die Vertreterinen der beiden Faktoren da, durch die alles wahrhaft Grosse und ewig Dauerrde unter den Menschen verwirklicht wird : die (im als d e Toehter des Himmels nrt der Gnad.engabe übernatürlicher Wal iheit, die andere als die Lehrmeisterin menschlicher Wissenschaft mit der durch sautre Arbeit erworbenen Fähigkeit feinster Auffassung und genialster Bearbeitung des dargebotenen Stoffes. In der einen stellte sich die Begnadigt r!g der Menschheit dar in ihrer reinsten Form in der andern die A'aivr. wie es scheinen will, auf der höchsten Höhe der Frkennlniss, zu der sie, sich selbst überlassen, hinauf geführt werden konnte». 2 Villemain. Pindar szelleme. Budapest. 1887. A m. tud. Akadémia kiadványa. 40. 1.
