Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most

128

lang baloldalán több agyagurnát leltek, melyekben csontok voltak összehalmozva.

Az egész elbeszélés azonban nagyon meseszert!, mert nagy kérdés mindenekelőtt, miről ismerte föl Arnold, hogy a csőn- tok Ábrabám, Izsák és Jákob csontjai? De továbbá, s ez a legfőbb nehézség, a biblia világosan kimondja, hogy Jákobot bebalzsamozták Egiptomban s csak úgy temették a Makepa- lah-ba. Arnold pedig Jákob széthullott csontjairól és nem annak múmiájáról regél. Valószínű tehát, hogy a «Népek Atyjá»-nak, Ábrahámnak, valamint utódainak, Izsáknak, Jákob- nak és Józsefnek hamvai még ma is Hebron tájékán rejteznek, s épen azon török kolostor falai között, mely a néphagyomány szerint is a pátriárkák sírjai fölött épült. Miért csak valószínű? Mert a török fanatismus oly szigorúan őrzi a barlangot, hogy sem az erős falakkal körülvett s remekül fölépített kolostor- templomba, sem annak sírhelyébe gyaurnak behatolnia nem !(!bet s így nem győződhetik meg, vájjon a pátriárkák sírja valóban a féltve őrzött helyen van-e? 1861-ben ugyan a walesi herezeg s 1869-ben a porosz trónörökös bebocsáttatást nyer- tek a sírbarlangba, de a sötétség miatt semmit sem láthattak. 1859-ben s 1869-ben bizonyos Pirol ti nevű piemonti építő, ki a szultán szolgálatában volt, arab ruhát öltve, bejutott nem- csak a török mosóba, hanem a szent sírbarlangot is szemügyre vehette. Tudósításának veleje abban áll, hogy a barlang talaja kettős vízszínnel bir s hogy fehér márvány-koporsókat is pil- lantott meg. Megjegyezhetem különben, hogy az egész leírás egy szép, kalandos történetnek is beillik.

Szent Paula (400 táján), mint életírója. Lagrange, meg- jegyzi, szintén látta még a pátriárkák sírját, midőn a szentföldre zarándokolt, úgyszintén mások is az első keresztény-századokban.

A Makepalah tehát nyilván tanúskodik arról, hogy az őshéberek sem tekintették közönyös dolognak azt, !101 fognak szétporladni csontjaik. Kérdés azonban, miképen temették el el a halottat, koporsóban vagy a nélkül. A régészek úgy tart- ják, hogy Kánaán földjén s általán az akkor ismert földön, Kaldea és Egiptom kivételével, koporsót nem használtak; a pátriárkák tehát, még ha koporsókban akartak volna is el-