Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Kiss János: Ázsia világossága és a világ világossága
H■■ — 53 — Mindezek folytán szerfölött érdekes és korszerű a budd- hismus tanulmányozása, megismertetése és méltatása. E czélra szükségesnek tartom röviden előadni először az alapítónak. Buddhának életrajzát, másodszor a buddhismus szent-könyveinek jegyzékét, majd Buddha hit- és erkölcstanait, hogy negyed- szer szemünk elé táruljon a buddhismus és a kereszténység közt levő hasonlóság és különbség, nemkülönben a keresztény- ség végtelen {elsőbbsége Buddha tanítása fölött. I. Buddha élete. Szerfölött nehéz liüen leírni Buddha életét, mert a fórrá- sok telve vannak mindenféle mondákkal, a természetet meg- haladó elemekkel, eszményiesítéssel s ez adalékok olyannyira össze vannak keverve, sőt egybe forrva, hogy az egészből a valót kiválasztani igen nehéz, teljes pontosságig pedig épen lehetetlen. De nekem nem is czélom itt Buddha életét rész- teteiben előadni, hiszen én inkább az ö tanát akarom a kereszténység mellé állítani; azért elégséges felsorolnom a Főbb mozzanatokat, hogy azokból magának a tannak meg- jelenése előtűnjék. A forrásoknak meglehetősen összehangzö tanúsága szerint Buddha ind királyi törzsből, a Sakja-nemzetségböl, a Ksatrija- vagy Gautama-családból származott, miért is Sakja-Muninak vagyis Sakja-remetének vagy Gautama-Buddhának, Gautama- bölcsnek nevezte magát. Született Benarestöl éjszakkelet felé 100 mértföldre, a Himalaya-hegységtöl 40 mértföldre, Kapi- lavastu városban, 000 körül Kr. sz. előtt. Atyja, Suddhodana, Siddharthának vagy Sarvarthasiddhának, mindenben tökéletes- nek nevezte öt, mert egy jámbor remete azt jósolta felőle, hogy nagy jövő vár reá. Mint királyfi minden tudományban és művészetben, valamint fegyvergyakorlatban s más ügyessé- gekben oktatást kapott. Tizenhat éves korában nőül vette Jasodharát, majd meg később még két más nőt. E mellett számos más nő rendeltetett mulattatására. Huszonkilencz éves korában nagy változás állott be lelki életében: megelégelte a fejedelmi kényelmet és vigadozást. s úgy maga, mint mások tökéletesítésére szentelte
