Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Kiss János: Ázsia világossága és a világ világossága
életét. Azt mondjak róla, hogy egy kisötúlás alkalmával látott egy öreget, az öregség minden terhével és fogyatkozásával; egy lázban gyötrődő beteget: végi é egy !,omladozó emberi holttestet. Más források szerint mindegyiket más-más séta alkalmával látta. Némely elbeszélő még negyedik látványt is felhoz, egy tisztes remete megjelenését.1 Lényeges a három első, mert ezek 1 Subhádra Bickshu kátéja így adja elő a megjelenéseket: «Amint Siddhartha herczeg egy napon a ligetben sétára ment, egyszerre egy yyeuge öreg férfit pillantott meg, az évek terhétől meggörnyedt vállak- kai, a mint egy botra támaszkodva, fáradságosan lovább czipelte tes- tét. Siddhartha csodálkozva kérdezte kocsisál, Csannát, miféle különös lény ez, mire Csanna azt felelte, hogy az egy agg. — «Vájjon ebben az állapotban született 0?» kérdé a herczeg tovább. — «Nem. uram», válaszolt a lovász, «egykor liatal és virágzó volt ö is, mint te.» — «Vannak-e még ily agg emberek?» kutatta tovább Siddhartha, mindig jobban csodálkozva. — «011 igen, uram, vannak, még pedig nagyon számosán.» — «S ugyan mikép jutott ez ebbe a szánalmas helyzetbe ?» kérdé tovább a herczeg. — «Már a természet folyása olyan, hogy min- den embernek öreggé és gyengévé kell lennie, 11a liatal éveiben meg nem hal.» — «Én is, oh Csanna? kérdezte még Siddhartha. — «Te is, uram !» Ez az eset annyira gondolkodóba ejtette az ifjú herczeget, hogy azonnal megparancsolta, menjenek haza, mert minden kedvét elvesz- tette a szép vidék szemlélésétől. Kevéssel azután egy másik kikoesizás alkalmával egy bé.lpoklost látott s midőn kérdéseire Csanna ezt is meg- magyarázta, annyira meg leli halva, hogy ezentúl minden vígságot került s az élei szenvedéseiről elmélkedni kezdett. Hosszabb idő után részesült a harmadik látományban. Az úton fekve egy romlásnak indult holttestet pillantott meg. Szerfölött megrendülve azonnal haza fordult s így kiáltott föl: «Jaj nekem! Mii használ az egész királyi fény, min- den pompa, minden élvezet, 11a mindezek nem mentenek meg az öreg- ségtöl, a belegségtöl és a haláltól ! Oh, mily boldogtalanok az embe- rek ! Tehát nincs eszköz, a melylyel a minden születés alkalmával megújuló szenvedésnek és halálnak véget lehetne vetni?» «Ez a kérdés azután szüntelen foglalkoztatta öt. A feleletet meg- kapta egy későbbi kikoesizás alkalmával. Megjeleni előtte egy kolduló szerzetes, sárga öltözetben, a milyent a buddhista testvérek viselnek. E! szerzetes tiszteletre méltó vonásai világosan elötöntették a bensejé- ben uralkodó békéi. Ez a látomás, mert ilyennek kell tartanunk, a lény kérdései által gyötöri herczeget útbaigazította az iránt, mikép oldja meg azokat. Ettől fogva érlelődni kezdett benne az az elhatáro- zás. hogy a világot elhagyja s arra az útra lép. a melyen mindenki- nek kell járnia, a ki tökéletességre törekszik.» Ili. és 17. old
