Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Szerkényi Lajos: A zsidó húsvét és a kovásztalanok ünnepe
129 Ezek׳ voltak főbb vonásokban azok a szertartások, melyek a lnisvét megöléséhez tartoztak s melyeknek jelentősége a következő volt. Ez ünnep a Peszaeh (átmenet, kímélet*) nevet azért viseli, mert a zsidó nép szemében folyton felújít;! annak etillé- két. hogy Niszán 15-ike volt az átmenet az egiptomi szolga- Ságból a szabadság földjére s így mintegy születési napja lön nemzeti függetlenségének s önállóságának. De emlékeztette az izraelitákat arra a kíméletre is, melvlyel Jehova az ö házai- kát kikerülte, míg az egiptömiak első szülötteit halállal suj- tóttá (Móz. II. 12. 12. k.). Ezért kellett a házak ajtófeleit és felső küszöbét a bárány vérével megjelölni, mert ez a vér engesztelő jelleggel birt, a mint maga a pászka is áldozat volt. mely a későbbi vétek- és üdv-áldozatok jelentőségét magában mintegy egyesítse, a mennyiben az Istennel való kiengesztelödést és a vele való boldogító közösséget jelképezte. A családatya helyett, ki a bárányt maga és családjáért ölte le, a bárány a bűn miatt szenvedte el a halált, azért is kellett azt a későbbi időben, midőn az izraeliták már szent helyivel bírtak, az oltár közelében levágni s vérét az oltár füzébe hinteni, melynél az Úr áldást és természetfölötti életet árasz- tott népére. Az oltárt azonban az első pászka megünneplése- kor, midőn a zsidóság még szent hely nélkül szűkölködött, a zsidóktól lakott házak pótolták s a vér. melvlyel az ajtófél- fákat s a felső küszöböt kellett bekenni, annak jeléül szol- gált, hogy a ház lakói meg lesznek kímélve a rettentő csapás- tói, mely az egiptomiakat fogja sújtani. Es épen e csodás hatás- ban áll a húsvéti áldozatnak szentségi jellege — ha így 1 1 Hogy a peszaeh szó valóban átmenetet jeleni, erre nézve v. ö. Jós. Flav. Antiq. 2. 14. ú־£p[ía?ía. Aquila, Evőd. 12, 11. íam;, A az. sz. Gergely, Ep. 54. art Hellad. sop-rj 8taßa־rjpco;. — Az egyházatyák közül, kiknek egy része a zsidó nyelvet nem ismerte, többen helytelenül értelmezik e szót, pl. Cár//.őst. hóm. 5. in 1. ep. art Tirn., Tertullkín, adv. •Ind. c. 10., kik a görög -á3/£;v-töl származtatják. — Bohlen az átmenet szót így magyarázza: transitus solis, a nap diadala a tél fölött, tehát ö szerinte a pászka a tavaszi éjnapegyen természeti ünnepe lett volna, minden történeti jelleg nélkül, míg Fork a húsvétot a Moloch-tiszteletböl származtatja, Bibi, mythol. I. 45. I. •Hittudományi Folyóirat * 1X90. 9
