Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Palotay László: A modern hitetlenségnek okai és óvszerei

597

nak útjában önmagára hagyta: midőn a tudományok tanú- lása közönségessé lett; midőn a haladás és a polgáriasodás magas fokra emelkedett: akkor és csak akkor tűnt fel a kéz- delben félénk, de csakhamar szabadabb és határozotabb hi- tétlenség, majd bírálat, majd természettudomány, történet és politika alakjában, majd a bölcselet nehézkes palástja alatt. Mi több, kétségtelen, hogy a hitetlenség a tudományt az ö fejlődésében lépten-nyomon követte, elannyira, hogy mint ok és okozat szorosan egyesülni látszanak.

Ezenfelül megjegyzendő, hogy a hitetlenségnek tulajdon- képeni bölcsője Francziaország volt. A bölcselők, a politikusok, a történettudósok, a költők és az írók hitetlen légiói, kik ez országot és egész Európát a múlt században lángba borítót- ták, XIV. Lajos korában ütötték fel fejüket, azon században, melyben a tudományos míveltség legfőbb fokon látszott lenni. Ezeket a tudomány képviselőinek tekintették, s ők annak ne- vében léptek fel Krisztus müvének, a hitnek és az oltárnak ledöntésére, hogy e földről Istennek nevét is száműzzék.

Ha azonban körültekintünk, nyilvánvaló, hogy a hitet- lenségnek ragadós nyavalyája elméletileg a népet nem szállotta meg, vagy ha igen, az csak ritkán történt, a mi inkább kö- zömbösség, mint hitetlenség volt. E betegség inkább azoknak tulajdona, kik a lyceumot és az egyetemet kijárva elfeledték vagy megvetették az anyai tejjel magúkba szítt hitet s azt, hogy az egyháznak kebelén nőttek fel. Fájdalmasan esik, de el kell ismerni, hogy a mívelt Európát romboló vallástalanság és hitetlenség az alsóbb iskolákban születik, az akadémiákon és az egyetemeken terjed, szóval azon helyeken, melyeket a vilá- gosság középpontjának és a tudomány szentélyének tartanak. És ez annyira igaz, hogy az egyszerű falusi nép a tanítás- tói borzad, a tudományt a hit és a vallás ellenségének tartja; és ha tudományos, vagy mívelt úri embert a templomban lát, a mi szokatlan és ritka, nagyon elcsodálkozik.

Ezt egy másik egyszerű észrevétel is megerősíti. Ott, hova a modern tudomány világosságával még be nem hatott, találunk ugyan tudatlanságot és babonaságot, de hitetlensé- get nem ; az a nép. mely az elöhaladott modern polgáriaso-