Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Engelsz (Angyal) János: Az új-szövetség görög nyelve
581 Az apostolok idejében a római birodalom politikai-íöld- rajzi viszonya mellett, a megkönnyíteti közlekedés követkéz- tében fél sem tűnhetik, hogy az új-szövetség görög nyelve- zetébe latin szók vegyültek; ellenkezőleg ez nagyon terme- szetes, sőt figyelemre méltó érv azon adatok történelmi hűsége mellett, melyeket az apostolok koruk behatása alatt, a velők egykorú világgal oly összhangzatban lévő módon, előadnak. A latinismusok legnagyobb számban szent Márk evan- géliumában fordulnak elő; ö ugyanis Rómában a római keresztény község számára írta szent Péter hatása alatt evan- geliumát;1 tehát a rómaiakhoz alkalmazkodik is. Hogy sz. Márk pl. olvasóinak megmagyarázza, mennyi Istvtx 800, összehasonlítja a római pénzt, melyet quadransnak neveztek, és görögül elmondja: 6' brr! •/.oSpxvzxc.1 2 3 4 * * * A többi új-szövetségi szent-írónál is található Latinismus, de ezek már olyanok, melyek a görög népnyelvbe beolvadtak volt; ilyenek nemcsak egyes latin szók, hanem a latin gondol- kodásmód szerint alakult kifejezések is .8 De lássuk már egyenkint az új-szövetség latinismusait.1 á7׳aás׳,ov (as, assis — fillér). Luk. 12, 6. oú/i 7ísvts crpoutKx tcoAoövtxi áaaxpíwv Súo ? (Nemde öt verebet két filléren adnak?) Máté 10, 29. oú/j Súo cru-poutKa árroapsou 7n!Aeir7.t ? Nemde két verebet egy filléren adnak?) <hr]váptov (denarius i. e. decern asses). 1 Döllinger. Kereszténység és Egyház, fordította a budapesti nő- vendékpapság. Pest, 1869. 112. 1. Cornel!/ S. J. Introductio III. 89. 102.1. 2 Márk. 12, 42. 3 «Quaedam quidem ex his vocabulis, quum in hellenisticam dialectum essent recepta, etiam apud alios Evangelistas leguntur, séd latinismi in secundo Evangelio multo sunt frequentiores». Comely S. J. i. h. III. 102. 1. 4 Wilke i. h. 98. 1. nem tartja helyesnek a latinismus elnevezést. «Es begegnen uns im N. T. auch lateinische Wörter, die man aber ebensowenig Latinismen nennen darf, als wir die, in das Deutscne aufgenommen französischen Wörter, z. B. Armee, Lieutenant u. a. Gallicismen nennen.»
