Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
A Kr. e. V. század óta a khald nyelvhez szokott babyloni és palesztinai zsidóknál szintén égető szükség van a fordí- tásra, de ezek nem tulajdonképeni és szoros értelemben vett, hanem csak magyarázó fordítások (paraphrasis), ők maguk Targumoknak nevezik. Eleinte csak élőszóval tartják fenn; az írásba foglalásra a seleucidák üldözése adott okot. Még van- nak héber kézirataink sorközti (interlinearis) khald fordítás- sál. Legnevezetesebb Onkelosz Targumja a Pentateuchhoz az első keresztény századból; ez még majdnem szószerinti fordítás. A jeruzsálemi Targumnak két recensiója van; az egyik Pseudo- Jonatháné s csonkitatlanul, a másik ellenben csak töredékekben van meg; ezek a zsidó hagyomány és theologia nevezetes emlékei (messianus jövendölések értelmezése); kora egybeesik a babyloni Thalmudéval (VII. század); eredetijének szövege tartalmilag azonos a Maszoráéval. A szír fordítás neve «Pesito» (= vul- gata. v. világos, v. szószerinti). Eredetije héber szöveg ; ezt bizo- nyitják ily tévedések, mint Gén. 3,10.תיזהו — látám, Maszorah: א~יאן — féltem, v. ö. Vulg.: et timui; Exod. 32, 5. להדו = félt (ארייו) Masz. == אריו = látá, Vulg.: cum vidisset. Kora T * ־ :־ ־ felöl a szírok saját történeti emlékei csak meseszerüt mondanak, de indirect úton mégis képesek vagyunk e fordítás régiségét meghatározni. Ugyanis az új-szövetség szír fordításában az ó-szövetségi idézetek már a Pesito szerint vannak adva ; már pe- dig az új-szövetség fordítása a II. századból való, mert a szír egy- ház apostoli eredetű és sz. Efrem idejében (IV. század) már általános használatnak örvend, azonfelül a nevezettnek már magyaráznia kell a fordítás némely elavult kifejezéseit: tehát az ó-szövetség fordítása legkésőbb első századbeli; követke- zéskép zsidók készíték, mert hisz a keresztények mindenütt az evangéliumokat fordították legelőbb, ezt bizonyítja az is, hogy a Pesito annyira egyezik a régibb zsidó hagyomány- nyal, ú. m. a LXX-val, a Vulgatával és nevezetesen Onke- losszal. Legrégibb kézirata 464-böl való. A fordítás érte- lem- és szószerinti, de nem betüszerinti. Eredetije pontozat9 lan, bizonyítja pl. Gén. 26, 33.: | ^ -! o'? ((א^ש 0אעב)
