Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége

— 540 —

A kérdés sokkal fontosabb, semhogy a részletekbe eresz- kedni, legalább egy kevéssé, itt fölöslegesnek tarthatnók. Az utolsó nézet védőinek érvei: 1. A héber nyelv az assyr telepítvényesek előtt idegen. Ámde zsidók is maradtak vissza Izraelben. Azután a liturgikus nyelv majd minden vallásban nemcsak idegen, de holt, így manapság maguknál a zsidók- nál is. Jehova-cultus pedig Thorah nélkül nem képzelhető.

2. Hivatkoznak Flavius Józsefre, azaz Manasses esetére: ámde hogy vitte volna ö Szamariába a Thorát. holott épen a Thorah megvetése miatt űzik el? És vájjon elfogadták volna a sza- maritánok a Thorát, ha eddig semmikép sem ismerték volna? Es vájjon, ha valóban így állana a dolog, nem hagyta volna-e ki Manasses ama helyeket (pap házassága idegen növel), melyek elpártolása okát kárhoztatják? 3. A szamaritánok jelleme pogány, sőt sokáig határozottan bálványimádók. Azon- ban valamely törvény meg nem tartásából még nem lehet nem-létére következtetni; hisz Juda országa is hányszor volt bálványozó ? Azonfelül, hogy a szamáritánok korántsem vol- tak oly pogányok, kiviláglik Krisztus életéből (Jézus Jákob kútjánál) és az Apostolok Cselekedeteiből (1, 8.: 11,18.). 4. Ha a szakadás idejéből való volna, akkor Józsue könyvét is ismer- nék. Erre könnyű felelni; mert igenis ismerik. T. i. az ú. n• «Szamaritán krónika» Józsue nevét viseli s nem egyéb, mint Józsue könyve, mesékkel kibővítve, fölczifrázva. És most meg- fordul a koczka. mi kérdjük: Ha Manasses honosította meg a Thorát, miért nem honosította meg a többi sz. könyvet is? És Flavius József, midőn Manasses esetét elbeszéli, miért hall- gat a Thora meghonosításáról ? 5. Érvük a szamaritáni Pen- tateuch csodálatos összehangzása a LXX.-val. Ámde ez épen mellettünk bizonyít, mert e tényállásból az tűnik ki. hogy mindkettő közös forrásból, az általunk V. kornak nevezett idő- bői való eredeti szövegből származik, tehát a LXX. bizony- ságának erejét igen-igen növeli.

Eddig negative jártunk el és kimutattuk, hogy a harmadik nézet tarthatatlan. Most a positiv útra lépünk s azt állítjuk, hogy könyvünk biztosan a Mózestől Ezdrásig terjedő korból való: mert hogy Izrael a politikai szakadás korában a Thorát