Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
ismerte és (a törvényes papság, áldozat, templomra vonat- kozáktól eltekintve) elfogadta, bizonyítja a már említett próféták eljárása és az, hogy a zorobábeli templom építésé- ben (a szakadás oka ismét megszűnvén) részt akarnak vennj (V. sz. Kr. e.). Az Izrael és Juda közt levő gyűlölet igen régi, első nyomait már Efraim és Juda nemzetségének vetélykedésé- ben találhatjuk: határozottabb alakot ölt a politikai sza- kadás miatt (Izrael és Juda országa), a minek természetes következménye lett a vallási szakadás (a fenti értelemben); Izrael politikai okból nem mehet és nem is akar menni a jeru- zsálemi templomba, Juda székhelyére ; azért szerveznek külön papságot és áldoznak a szomszéd pogányok módjára a ma- gaslatokon, a mi a gyülölséget ismét növeli Júdeábán, vala- mint az assyr telepítések, mert most már pogányokkal kevert nép lesznek, ezért utasítják el őket a templom újraépítése- kor, a mi viszont Izrael haragját követte; így jött kapóra Manasses és építik bosszúból a garizimhegyi templomot. Most ítélhetünk világosan, most látjuk, hogy a második nézet sem felel meg a valóságnak, nem lehet ott szó a Thora meghonosításáról, hanem csak visszaállításáról; hogy is fo- gadták volna el a pogányok különben vallási, politikai és csa- ládi életük codexéül ? Most látjuk, mennyire tarthatatlan a Manasses-féle elmélet. Most értjük, honnan a régi írás és a héber nyelv a szamaritánoknál: mert hisz valamint a zsidók a babyloni fogság után khald, vagy később görög nyelven beszélnek, úgy Szamariában is az agsyr fogság óta lassan- ként a szamaritán nyelv keletkezik s használtatik, Krisztus Urunk korában már fordításuk is van. Most tudjuk, miért nem fogadják el a többi sz. könyvet. Nem annyira tártál- műk miatt vetik el ezeket, mint inkább a szakadás és a foly- ton fokozódó gyűlölet miatt. Tehát a szamaritán Pentateuch a szakadás idejéből való. fgv feljutottunk a X—XIII. századig Kr. e. A különbség tehát a szerző és a szamaritán Pentateuch keletkezési ideje közt csak 3 század. A görög-római classikusok kéziratai sem mutatnak általában kedvezőbb arányt fel, pl. Julius Caesar (I. sz. Kr. e.) müvének kéziratai a IX., XL, XII. századból — 5 41 —
