Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége

ritkábban másolták e korban, a másolók is a nyelvet jól bir- ják, s ha mégis hibáztak, az olvasók és maguk a másolók is hamarább észreveszik a hibát és kijavítják. Nem áll tehát, amit a rationalisták állítanak, hogy t. i. önkényesen bántak a szöveggel, mire nézve hivatkoznak a párhuzamos helyekre, hol azonos sze- mélyek nevei és számadatok, eltérést mutatnak. Velők szemben mi a most mondottakra, továbbá a régi fordításokra, a Thai- mudra, Origenesre és sz. Jeromosra hivatkozunk s azt állítjuk, hogy épen megfordítva, az, hogy e feltűnő, de jelentéktelen hibák is fenmaradtak, mutatja, mennyire megkövesült a IV. kor óta a szöveg. A Gondviselés úgy akarta, hogy épen ezen korból egy igen-igen nevezetes bizonyság maradt ránk, a szamaritán Pentateuchus. Ez Mózes 5 könyve, nem szamaritán, hanem ugyancsak héber nyelven, de nem quadrat, hanem a régi zsidó betűkkel írva. A sz. atyák, Origenes, sz. Jeromos, ismer- ték és hivatkoznak rá; azután letűnik a történet színpadáról, míg de Valle (1616) egy példányát Európába nem hozza. Meglevő kéziratai (Európában kb. 15 drb.) a XI. századnál Kr. u. nem régiebbek. Korára nézve 3 nézetnek vannak védői: 1. Juda és Izrael királyság szétszakadásakor Izrael kezei közt lévő kéziratokból származik (X. sz. Kr. e.); mert bár Jeroboam szakított vallásilag is, a mi az egységes cultust illeti, de nem Mózes törvényével általában; e mellett bizo- nyítanak az Izraelhez szóló próféták (Illés, Elizeus, Ozeás, Ámosz), midőn gyakran hivatkoznak a Pentateuchra, tehát feltételezik annak ismeretét. 2. Köz vetetlenül Izrael országá- nak pusztulása után (VII. Kr. e.) tiszteletének mellőzése miatt Jehova oroszlánokkal látogatta meg a tartomány lakóit, míg egy a fogságból kiszabadult pap cultusát helyre nem állítja (Kir. IV. 17, 24. kk.), a mi föltételezi a Thorát. 3. Manasses, jeruzsálemi pap, N. Sándor idejében (IV. sz. K. e.) a törvény megvetése miatt kifizetvén, a szamaritánokhoz menekül s a Garizim hegyén külön templomot építenek (Jos. Flav. Ant. XI. 8, 2.); e korból való a szamaritán Pentateuch. Ezt a nézetet vallják a Pentateuch hitelességének ellenségei, a mi nagyon termé- szetes, és a protestánsok legnagyobb része, mivel mindent kerülnek, a mi a masoretikus szöveg tekintélyét kisebbíthetné.