Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
— 538 körülmény pedig, hogy e két recensio közt az eltérés oly jelen- téktelen. azt bizonyítja, hogy igen nagy már az egyformaság, holott a régi fordítások mutatják, hogy az V. századig, bár szintén csekély, de mégis nagyobb volt az eltérés. Tehát nem áll Bleek-Welthausen nézete, mely szerint a maszoretikus meg- kövesült szöveg-alak oka egy körülbelül Krisztus Urunk korá- bői való kézirat, s hogy a többiek mind innen vannak másolva; mert akkor a Kr. u. eszközölt fordítások eltérésének cseké- lyebbnek kellene lennie; de meg e kézirat emléke fenmaradt volna, nyomot hagyott volna a Thalmudban is. A Maszorah szövege tehát lényegében a Scribák korából való. A IV. kor (V. század Kr. e. — II. század Kr. u.) a Scribák vagy Numeratorok (Szoferim) kora. Tudvalevő dolog, hogy Ezdrás (V. sz. Kr. e.) megállapította a kánont (a sz. könyvek lajstroma) és javította a szöveget, melyet fentartani törekszik a nagy zsinagóga és a számlálók, (innen a Masora finalis). E korban jegeczedik lassanként a mai masoreticus textus: a LXX fordítás (III. sz. Kr. e.) jobban eltér, ellenben Aquila, Symmachus és Theodotion (II. sz. Kr. u.) mindig jobban közeled- nek hozzá, a mint a rabbinus iskolák tekintélye nö. Dili- mann azt állítja, hogy a mai szöveg Jeruzsálem pusztulása után keletkezett; de honnan tudja, milyen volt a szöveg azelőtt ? De Rossi és Keil pedig azt vélik, hogy e korban már két szöveg- recensio van: a palesztínai, a jobb, és ebből a Maszorah, meg a Palesztinán kívüli, a rosszabb, és ebből a fordítások. Ámde hogy van akkor az, hogy a későbbi fordítások (II. sz. Kr. u.) közelebb állanak a Maszorához, mint a régibb LXX ? Ez azt mutatja, hogy mai szövegünk fokozatosan és ezekkel pár- huzamosan keletkezett a scribák és az iskolák hatása alatt és a II. században Kr. u. már nagyon közel van a maihoz. Az V. kor Mózestől Ezdrásig (XIII.—V. Kr. e.). E korban a változtatás még kevésbbé valószínű; mert Mózes az ere- deti kéziratot a papoknak, a levitáknak és a véneknek adta át megőrzés végett, s a kézirat csakugyan a frigyszekrény mellett őriztetett (Dt. 31,9.; 26, 17. 18.) s az autograph Józiás király idejében (VII. sz. Kr. e.) még megvan, tehát mindenkor össze lehetett hasonlítani a másolatokat a hiteles szöveggel; továbbá
