Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
׳és összehangzóbb bizonyságuk. Természetesen mind e bizo- nyítékoknál előbb maguknak kell kritikailag teljesen meg- bízhatóknak lenniök. s az első és utolsó helyen említettek csak akkor nyújtanak teljes bizonyosságot, ha valamennyien összehangzanak. A belső bizonyítékokat a mü tartalma és alakja szolgál- tatja: egyeznek-e a mü alapelveivel, a tartalom állítólagos korával a tárgy kezelése és a kivitel, a nyelvezet, a hasz- nált kifejezések, az irály az illető kor uralkodó ízlésével, a szerző nemzetiségével, képzettségével és más hiteles müvei- bői ismert jellegével? A józan ész mondja, hogy e belső bizonyító okok természetüknél fogva negativ jellegűek és leg- feljebb csak valószínűséget nyújthatnak; de ha összehangza- nak a külsőkkel, akkor emelik a bizonyosságot s a kettő tel- jes összehangzása, egvbevágása teljes bizonyosságot szolgáltat. A hitelesség ellentéte a hamisítás; azért valamint az alapelv ott az összehangzó bizonyítékok: úgy itt az ellen- mondás; és valamint ott a döntő szerepet a külső bizonyítékok játszszák, úgy itt megfordítva a belső bizonyítékok, névleg : 1. ha a mü tartalmában olyasmit találnánk, a mi kiegyenlít- betetlen. megoldhatatlan ellenmondás, a mi biztosan későbbi korba tartozik. 2. Feltűnően különböző jelleg az alakban (irály, nyelvezet stb.); ámde csekély különbség irályban, módszerben• sőt tartalomban is előfordulhat a gondosság, a kor, a czél külön- félesége szerint. 3. Legalább is kétes a mü hiteles külső bizony- ságok teljes hiánya esetén; vagy ha olyanok, kik ismerhet- ték és indíttatva volnának szólni, hallgatnak; vagy egy- másnak ellenmondanak: vagy ha századokkal a kérdéses szerző után gyanús kéz hozta forgalomba, és a belátóbbak azonnal ellene mondanak. Világos, hogy az argumentum ex silentio különösen, valamint e negativ bizonyítékok mind általában nagy óvatosságot igényelnek. Már most feladatunk nem egyéb, mint a kritika ez álta- lános szabályait a Pentateuchra alkalmazni. A mü, melylyel foglalkozni szándékozunk, kor vagy nem- zet szerint különféle nevet viselt: a törvény könyve (Dt.) Isten törvényének könyve v. az Úr törvénye (Józsue, Krónika) — 533 —
