Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége

(lanismus sokkal tökéletesebb vallás, mint a kereszténység! végre Strausz a materialistákkal (Büchner, Vogt, Moleschott) fog kezet. Tovább menni már nem lehet.

Míg a szélbali Hegelianok ily exeessiv szélsőségekre ra- gadtatják magukat, addig mások hidegen fontolgatják Strausz müvét, a «Jézus életét» és valamint a wolfenbiitteli töredé- kék, úgy ez is egy iskolának ad létet, melynek atyja Baur s neve a tübingai iskola. Ez iskola szenvedő tárgya az új-szö- vétség ; a kereszténység első megalakulásának bűvös kulcsát a petrinismus- és a paulinismusban vélték megtalálni.

Ez a bibliai rationalismus kifejlődésének története. Ma már csak az elödök eszméin rágódnak, beállt már az eclecti- cismus kora ; róluk most már igazán el lehet mondani, hogy «quot capita, tot sensus», mert csak abban egyeznek meg, hogy a tudomány szent joga a szent-könyvekkel úgy bánni, mint bármely mással. Az eclecticismust Ewald inaugurálja, ki egyszersmind e kornak legtypikusabb alakja, nagy tudó- mányú és ritka extravagáns ember (levele IX. Piushoz 1870); főműve «Geschichte des Volkes Israel». A történeti hagyó- mány képezi a vázat, melynek hézagait a legenda s a mythos tölti ki, czifrázza fel, — ez az alapelv. A Szentírás legtöbb könyve természetesen nem hiteles, de legkedvesebb tárgyuk a Pentateuch. És ezzel már áttérhetünk tulajdonképeni tár- gyünk kizárólagos méltatására.

A Pentateuch keletkezésére nézve 3 fő elméletet szokás megkülönböztetni:

1. Az okmány-elmélet (Urkunden-Hypothese), mely szerint Mózes régi okmányokat használt, de főleg kettőt, melyeket a Jehova és Elohim istennév használatától lehet felismerni. Alapítója, Astruc orvos (1773), még hívő; követi Eichorn, de csak a Genesisre alkalmazzák, de Wette már a Deutero- nomiumra is, végül Ewald az egész 5 könyvre, sőt hozzáveszi Józsue könyvét is («Hexateuch»); öt követik: Ilgen, Gramberg, Hupfeld.

2. A töredék-elmélet (Fragmenten-Hypothese), mely sze- rint a Pentateuch nem egyéb, mint számtalan töredék — geneologiai, történeti stb. feljegyzések — mozaikszer!! össze* Hittudományi Folyóirat» 1890. 31־

— 529 —