Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Huber Lipót: Jézus Krisztus emberi származása

— 516 előtti királya, hol Eliakiinnak, hol Joachimnak van nevezve, v. ö. Kir. IV. 23, 34.. hol ezeket olvassuk: ךלמיו הערפ

־תא םיקילא ךב והישאי תהת ותישאי ויבא בסיו ־תא

ומש שיקיהי = ®s Pharao-Nechao Josiás fiát Eliakimet rendelé királyivá atyja, Józiás helyett, és nevét Joakimra változtatá; — v. ö. továbbá Krön. 1. 3, 15., hol Józiás fiai

eisoroitatnak: ינבו והישאי רובבה ןנחי ינשה םיקיוהי ישלשה והיקרצ *עיבארה םולבי = J0ziás f1ai pedig voltak1

első szülötte Jochanan, második Joakim, harmadik Sedekias, negyedik Sellum; végre v. ö. Krön. II. 36, 4.

E keresztény hagyomány alaposságáról kezeskedik maga az anyasz'entegyház, mely a boldogságos Szűz szüleinek tisz- teleiére offieiumot is rendelt Joachim és Anna név alatt.1

A keresztények ez ősi hagyományát megerősítik maguk a zsidók is. kik a babyloni Talmud egyik fejezetében 1 2 Máriát szintén Héli leányának mondják.

Megfelelvén így az első kérdésre, térjünk át a másikra: miért van Mária helyett József említve e családfában'? E kö- rülménv egyrészt abban leli magyarázatát, mert a zsidók nem szokták nemzetségfájukat a nők révén levezetni, más- részt abban, mert Mária szüleinek egyetlen gyermeke lévén,3 örökösödö — sTÓdzpo; — leány volt, az ilyeneknek férje pedig (kinek ugyanazon tribusból valónak kellett lennie) a zsidóknál — több tekintélyes biblikus véleménye szerint — adoptáltatott, azaz a leány családjának nemzetségi jegyzé- kébe úgy vétetett föl, mint valóságos fia e családnak, miként ezt Ezdrás II. k. 7, 63. verseiből is következtethetönek tart1 V. ö. Breviárium Rom. Dom. infr. Oct. Ascens. B. M. V. és július 26.

2 Chagigah, föl. 77. col. 4. edit. Yenet.

8 A jámbor hagyomány szerint Joachim és Anna házassága csak későn áldatott meg e csodálatraméltó szent gyermekkel, t. i. csak miután Sámuel prófétának anyja, Anna példája szerint hosszas könyörgés után buzgó imájukban azt fogadták az Úrnak, hogy születendő gyermeköket a templomban az ö szolgálatára fölajánlják.