Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Bita Dezső: Hit, ész, tudomány
יי׳.»•■;?־•-־ — 486 — képzete volna arról; más a fogalom, más a képzet. Csak azt képzelhetjük magunknak, a mit már érzékeink által ész- leltünk, az észleleteket azután képzeletünkben tetszés szerint úgy összetehetjük, hogy különféle összetett képzetek alakul- nak, melyek azután így az ö teljességökben semmi előbbi észleletnek nem felelnek meg ugyan, de az összetett képzetek minden egyes részét mégis előbb kell valóban észlelnünk; így képzelhetek magamnak aranyhegyet, habár a valóságban azt sohasem láttam, de láttam az összetett képzetek egyes részeit. A képzet ugyanis visszaidézése azon behatásnak, melyet az előbbi érzéki észlelés tett. A fogalom ellenben a dolog létéről való az a tudás, a mely legalább addig terjed, hogy azt a dolgot semmi más rokon tárgygyal gondolatomban föl nem cserélem. így azután elegendő, habár nem is teljes fogalmam van. A geológia fogalmára elég az, ha e tudományt nem cserélem föl a földirattal, habár a nevezett tudomány egész tartalmát még nem is isme- rém oly tüzetesen, hogy róla tökéletesen kimerítő fogalmam volna. A született vak a látó ember közlése által elegendő fogalmat szerezhet a világosságról és a színről, ha oktatás által odáig jut, hogy ö mindezt beszédjében s gondolatában nem cseréli föl más hasonlókkal; ámde képzetet e tüneményekről soha sem nyerhet, mert arra szükséges a megelőző tényleges látás. Azért számtalan téves következményekkel teljes hibát követ el az, ki a fogalmat és a képzetet egymással fölcseréli; sokszor mondjuk az életben: a dolgot nem gondolhatom ma- gamnak, holott azt kellene mondani: nem képzelhetem ma- gamnak; a mit ugyanis voltakép nem gondolhatok, annak logikai ellentmondást kellene magában foglalnia, s így lehe- tétlennek kellene lennie. Megesik azért néha, hogy tagadunk valamit, mint nem gondolhatót, holott csak nem képzelhető az. Senki sem gondolhat négyszögü kört, mert itt ellentmon- dás van a tételben, s azért a dolog önmagában lehetetlen: de a született vak a színeket csak nem képzelheti, de gondolhatja, s azért nincs jogosítva, hogy létöket tagadja. A titkot, mely a természetfölötti fensöbb világ köréből van kijelentve, tulajdonképen nem képzelhetjük, de ez nem gátolja,
