Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Dudek János: Lessing bölcs Náthánja
hen a szépre kritikai méreteit alkalmazza, az világnézetére nézve már egy befejezett ó-kori pogány. Már a keresztény reminiscentiák is kivesztek belőle: Lessing tizennyolcz szá- zaddal hátralépett. 1769-ben Wolfenbüttelbe kapott meghívást a herczegi könyvtárosi állásra. Nyugalmas állomásán alkalma lett volna a theologiával őszintén foglalkozni s ekként az igaz vallás megismerésére jutni, mint egykoron Leibnitz tanulnia- nvozása közben, de a sokféle új terv, váltakozó természete, eltérítették ettől. Berengár tetszett meg neki, a kinek későbbi megtérése felett «saját megnyugtatására kételkedni volt kény- télén'». Ki is adta Berengár életét, a minek fölötte örvendtek a lutheránus pásztorok, talán nem sejtették, kinek jut majd az utolsó oldalvágás. Mint életében sokszor, úgy most is újra pénzszükségben szenvedett Lessing. Testvérének, Károlynak, 1770-ben írta: «Tudja Isten, talán soha sem kényszerültem úgy pénzért írni, mint most és ez a szükség természetesen befolyásolja az anyagot is. a melyről írok». Kedvetlen, beteges volt. E közben atyja is meghalt és sírba vitte fiáról ápolt reményeit. Az a hatalmas génié, a ki nemrég még szembeszállhatni vélt az egész világgal. Wolfenbüttelben nem tudott megküzdeni beteges leikével. Nősülni is akart, hitelezői is szorították; nyomasztó körülményei arra bírták, hogy elhagyva a drámát, a theolo- giára fordítsa figyelmét, mert ezt jövedelmezőbbnek találta amannál. Gzéljára legalkalmasabbnak kínálkozott Reimarus, ham- burgi tanár, hátrahagyott kézirata: «Apologie oder Schutz- sehrift für die vernünftigen Verehrer Gottes», valódi szabad- kömüvesi termék, a melyhez Lessing Hamburgban az elhalá- lozottnak családja útján jutott. Igazi rafíineriával adta ki a kéziratot. «Fragmenten eines Ungenannten» czím alatt: hogy a censurát megkerülje, azt állította, hogy a kéziratot a herczegi könyvtárban találta s nem tudja, vájjon ki lehet a szerzője s van-e még több belőle a könyvtárban? Jegyzetek kíséretében 1774-ben adta ki az — ■4־4 —
