Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Dudek János: Lessing bölcs Náthánja

Herrenhüter» értekezésében kifejezte. Bár ö a legkevésbbé volt türelmes; tollát már akkor rettegett eszköznek nézték kortársai. Közben a mindenkitől emanczipált Lessingnek termesze- tesen a szépirodalom és a színpad volt a fő eleme, a nélkül, hogy valamiben is megállapodást lelhetett volna. Valóságos mintaképe ö az erkölcsileg laza szellemi nagy- Ságoknak, a kik sokat alkotnak, de még többet rontanak, erőseknek látszanak mint a tölgy, s inognak mint a nád, fényleni látszanak és mégis sötétség honol ott, a hol a leg- nagyobb világításnak kellene lennie: leikök kis világában. «Ekként Lessingnek irodalmi fénykorszaka (1.754—1770) egy- részt felemelő példája a férfias elöretörekvésnek, a magasztos tetterőnek és a jó hatású következményeknek, másrészt pedig szomorú képe a kielégítetlen kutatásnak, a keserű csalódá- soknak és az erkölcsi elgyengülésnek. Mint az irodalom refor- mátora uralja korát és messze megelőzi azt, elhanvatlik azon- ban dögvészes lehelete alatt, a midőn arról van szó, hogy a német nép és az emberiség legfőbb javait a forradalomnak immár feltornyosult hullámaiból ki kellene menteni», mondja Baumgartner. Kempisi Tamás egy mély értelmű igazságot mond : «Jobbnak tartandó a valóban alázatos földművelő, a ki Istennek szolgál, mint a kevélv philosoph, a ki a maga elhanyagolásával az ég járását szemléli». 1760-ban Boroszlóba költözködött titkári minőségben egy porosz katonai méltóság mellé, mert eddigi literátori élete ugyan elég tiszteletet, de kevés pénzt szerzett neki. Hivatalos elfoglaltsága mellett elég ideje maradt tanulmányaira. Drámái mellett Spinozával s az első századok egyházatyáival foglal- kozott, a kiknek, úgy látszik, később a Göze-féle vitákban jó hasznát vette, de mi haszna, 11a nem a saját okulására, hanem csak a lutheranismus ostromlására. Boroszlóban való rövid tartózkodása után a nyughatatlan szellemű ember ismét Berlinbe ment s itt bocsátotta nyilvá- nosságra 1766-ban és 67-ben a Laokoont és részletenkint dra- maturgiai tanulmányait. Ezekben villan fel Lessing géniali- tása a legerősebben, de egyúttal, a ki ezekben a művek­- 43 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom