Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Giesswein Sándor: Az ó-egiptomi halottak könyve
380 és a föld kapuit, — így fejezi be imáját, — hogy megtisztulva belépjek, és szeretetben kilépjek, mert nincs többé bűn és mocsok berniem.» A 128. fejezet Osiris imádása, kit az elhunyt így szólít meg: «Udvözlégy Osiris, te jóságos lény, kinek szava igazság». Az elhunyt elmondja azután, hogy második Horusként, bosszút állott Atyjának. Osirisnek ellenségein. A 129. fejezet arról szól, hogy az elhunyt tökéletessé lévén, a Nap bárkájába beléphet, a hol Osiris követői közé fölvétetik. Ezt is papyrusszeletre ■ írva talizmánképen a tetem mellé tették. A 130. fejezet hasonló tartalommal bir, czíme gy hangzik: «Könyv az ember örök életének eszközléséről, hogy Ha bárkájába belépve Tuau fejedelmei közé jusson.» E fejezetet «Osiris születése» ünnepén kellett a halott szobra fölött elmondani, a mely alkalommal áldozatokat is szoktak a halottért bemutatni. A következő hat fejezet (131 —136) ugyanazt a thémát variálja. Az elhunyt Ra társaságában az eget beutazza, Ra-val egyesül, majd ismét a ragyogó s tűn- döklö Ra-t imádja, majd Osirist dicsőíti. A 135. fejezet czím- feliratából kitűnik, hogy ez imákat az újhold napján kellett elmondani: a 136. fejezet pedig egy másik ünnepre, a ható- dik nap ünnepére való ; függelékében elöírvák amaz áldozatok is, melyeket ez alkalommal be kellett mutatni. A mint az emlékekből tudjuk, az egiptomiak nemcsak a temetés alkal- mával mutattak be áldozatokat a holtak számára, hanem ezeket bizonyos ünnepek alkalmával ismételték. Az előkelők alapítványokat tettek, földbirtokot biztosítottak, melyek jőve- dehne a sír föntartására, az áldozatok beszerzésére és az e czélra rendelt papok javadalmazására volt szánva.1 A régi 1 L. Frid. Krebs, de C.hnemothis (HNMHTP) nomarchi Inscriptione Aegyptiaea Uommentatio. Berolini 1890. p. 29. 30. (1. 88—96) Institui parentelia (facienda) omnibus diebus festis necropolis ; die lm0 anni initio anni. die magni anni, die parvi anni, ultimo die anni, die festő (qui vocatur) solemne magnum, die magni aestus, die parvi aestus, quinque diebus epagomenis ...... duodecim diebus primis mensium et duodecim sextis decimis diebus mensium, omnibus denique diebus festis terrae et (diebus festis) pulchris regionis montanae. Ugyanerről a Louvre C. 177.és 181.steléinek fölirata.(Mindkettő a Xlí.dynastia idejéből.)
