Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Rézbányay József: A kereszténység hatása a jog fejlődésére

32. Igazságtalannak találta a kereszténység azt a ,jogi intézményt, hogy a personae alieno juri subiectae maguknak ne szerezhessenek, ellenben uroknak csak jogot szereznek, kötelmet ellenben reájok nem hoznak és visszaállította ezek- nek vagyonszerzési jogczímét.1

— 338 —

NEGYEDIK SZAKASZ.

20. §. A kereszténység hatása a dologbeli jogok tekintétében.

33. A szolgalmak körül több megbízhatóságot, méltá- nyosságot, justus titulust és bona fidest hozott be a kérész- ténység. De a mi a dologbeli jogok közül különösen kiváló: a tulajdonhoz oly közelálló emphiteusis, az első keresztény századokban, a kereszténység bölcsőjében, a keresztény tanok- nak (1. a. 13. §. fölebb) egészen megfelelöleg keletkezett. (I. Valentin. 364—378. és 1. Theodos. 379—395.)1 2

34. Hasónlókép a zálogjogba több humanismust vitt be a keresztény felfogás. Tiltja a lex commissoriát. Főleg pedig megszüntette a gyermek elzálogosítását.3

ÖTÖDIK SZAKASZ.

21. S• A kereszténység hatása a kötelmi jogra.

35. Már fennebb említettük, hogy a keresztény nézet segített megszüntetni a római jognak azt a félszeg elvét, melynélfogva a római polgár persona sibi subiecta által csak szerzett, de nem köteleztetett. Ez állapotnak is az egyen- löség elve szerint kellett idomulnia.4

1 Gai. il. §§ 91. 92. Bozóky i. m. e. pontnál.

2 Tit. Dig. sí ager vectigal és C. de fundis patrimon. et emphit.

a Cic de off. III. 15, 17. — Coll. leg. Mosaic, et Roman.

4 L. 79. D. de acquir. vel omitt. her. — L. 133. D. de R. J.