Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Irodalmi értesítő

■i

— 247 —

elemet, az előadást. A lélek halhatatlanságáról, a vallásról mint a társadalom alapjáról, a fájdalom jelentőségéről és a reményről tartott beszédek egy olasz élénkségével előadva a szónoki alkotás mintáihoz tartoznak; ép úgy a munkás- osztályhoz tartott beszéd is. A kik napjainkban mindenfelé keresnek útat-módot a munkás-kérdés megoldására, csak ott nem. a hol az valóban található, olvassák e beszédet és ha itt nem találnak eszközt a baj orvoslására, ne fáradjanak további kutatásokkal, hanem várják nyugodtan a «kikerülhe- tetlen végzet» csapásait. P. Agostino az ö beszédjében az iro- dalmat, a nemzetgazdaságtant, a bölcseletet és a politikát egymás után vezeti a munkás elé, hogy felajánlják neki azt, a mit szerencsétlensége csillapítására előhozni képesek, de az elfordul azoktól, mert vigaszt neki nem nyújthatnak, méltó- ságát nem emelhetik. Vallást a munkásnak, mely öt sorsával kibékíti és mely a munkát érdemszerzövé teszi, és a socialis kérdés megoldása könnyebbé válik, hiszen Hugo Viktor is azt mondja: «Gebet dem Volke, dem leidenden Volke, dein die Welt täglich schwerer wird, gebet ihm die Hoffnung auf eine bessere Welt, die für dasselbe geschaffen ist, und das Volk wird Geduld haben, die Geduld ist die Tochter der Hoffnung.» (I. 80).

A munkás-osztályhoz tartott e beszéd zárja az első) kötetet. A második kötet már kizárólag keresztény igazságokat tár- gyal, a hol már a kinyilatkoztatásból merített érvek is elő- térbe lépnek: legsikerültebbek itt a Jézus Krisztus szeretetét. és szenvedését tárgyaló beszédek. A harmadik kötetben a szónok nagysága legjobban a Bold. Szűzről szóló beszédben tűnik elő. E két utóbbi kötetben, ha nagynak mutatkozik is a szónok, eredetisége, mely öt más nagy szónokoktól meg- különbözteti, még sem nyilvánul oly mértékben, mint az első- ben; azért ezek bővebb ismertetésétől tartózkodunk, annál is inkább, mert a beszédek, a mint a német fordításban vannak, nem teljesek.

És most már elmondhatjuk a legszükségesebbeket a be- szédek alakjáról. Itt szem előtt kell tartani, hogy e beszédek előadás után gyorsírással lettek leírva, és kevéssel a beszéd