Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Irodalmi értesítő

— 248 —

megtartása után Róma utczáin lapok alakjában adattak el. Drarnmernek, a német fordítónak olasz stenogramma állott rendelkezésére, melyet a flórenczi kiadás alapján fordított le ; Seeböck 0. S. Fr., kitől egy másik német fordítás jelent meg. a római kiadást követi, és sokban a Drammer-félének ki- egészítésére szolgál. Az egyes beszédek nem mindig teljesek : némely helyen (pl. I. 61. oldalon a második kikezdés után) nagyon érezhető egyes részletek hiánya; azonkívül sok hely csak kivonatolva adja a szónok beszédét. A német kiadás ismertetője a «Stimmen aus M. Laach»-ban. P. Granderath

S. J., ki maga hallotta a híres szónokot, kedvező ítéletet hoz a gyorsírás útján eszközölt kiadásról, és azt várakozásán felül helyesnek találja. A magyar fordítóknak, ha a német szövegből fordítanak, a lehető legnagyobb gondot ajánlhatjuk, hogy a hiányos olasz kiadásból eszközölt német fordításban fenmaradt, és a fordítás nehézségei által szaporodott hibák számát valahogy ne nagvobbítsák. Hogy a magyar kiadás lehetőleg teljes legyen, czélszerü volna a fordításnál a két német kiadást összehasonlítani, és azt, a mi az egyikben hiányzik, a másikból kiegészíteni.

Egyébiránt kívánatos, hogy ezek az apologetikus beszé- dek nálunk is minél szélesebb körben terjedjenek, nemcsak egyházi, hanem világiak közt is, hogy ugyanoly rövid idő alatt ugyanannyi kiadást érjenek, mint a német fordítás.

W1TTRN BERGER ÄNTAL,

Bonniot József, jézustársasági áldozár. Le miracle et ses contrefagons. Paris. Retaux-Bray. Németül: Wun- der und Scheinwunder. Franz Kirchheim 2 írt 84 kr.

A mii, melynek bírálatához fogunk, igen korszerű. Mert napjainkban általánossá vált a csodák elvetése, mintha ellen- keznének a jelenkor nagy istenségével, a tudománynyal; azon- kívül sokan a gúny fegyvereivel is harczolnak, nevetségesekké akarván tenni a csodákat. Ez azonban jogtalanság; mert a csodák nem ellenkeznek a tudománynyal. A csodák tagadása vagy kétségbevonása pusztán az áltudósok előítélete, fenhéjázó