Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Irodalmi értesítő

244

különösnek tetszik, hogy a kereszténység középpontjában a múlt évben tartott beszédsorozat nem azokat a kérdéseket tárgyalja, melyek a nagyböjti idő sajátos jellegének leginkább megfelelnek, úgymint Isten igazságossága, «ki a jókat jutái- mázzá, a gonoszokat ostorozza», a halál, az utolsó ítélet s a többi hasonló természetű igazságok, hanem a kereszténység alapigazságait, mint Isten létét és tulajdonságait, a lélek anyag- talanságát és halhatatlanságát stb. igyekszik a híveknek, azaz, a hallgatóknak bebizonyítani. De a ki tudja — és ki ne tudná — hogy a kereszténység e középpontjában a Szentlélek eljövetelének ünnepén mi történt, hogy t. i. Isten és a vallás gúny tárgyává tétetett, a hitetlenség és az apostasia pedig diadalt ült, az nem fogja különösnek találni e nagyböjti be- szédek tárgyának megválasztását. Szükséges volt ugyanis annak feltüntetése, hogy az egyház álláspontja korántsem túlhaladott, mint az iskolák kathedráiról hangoztatják, hanem hogy annak tanai egyedül képesek szellemet és szívet kielé- gíteni. Ennek feltüntetésére vállalkozott a Bolognában, Pisában. Flórenczben, Genuában és Turinban tartott szónoklatairól hí- réssé vált P. Agostino szent-beszédeiben.

A mi az általa választott tételek bebizonyítását illeti, nem annyira a kinyilatkoztatásból, mint inkább a bölcseletből és a tapasztalatból veszi érveit, különösen az 1. kötetben, s azokat világosan s egyszerűen, de mégis meglepően alkal- mázzá a nép felfogási képességéhez. Ennek igazolására elég utalnunk arra. hogy mily egyszerűen adja a «szükséges» és «esetleges» fogalmakat a világtani érvben (I. 14), vagy mily nagyszerű érvben fejti ki sz. Tamás érvét «ex motione primi moventis» (I. 15.). A német fordító a szónok rövid élet- rajzában azt mondja, hogy sz. Tamás és Bonaventura ké- pezik P. Agostino vezércsillagát a bölcselet és a hittudomány terén; ha valaki a leiekről tartott beszédeit olvassa, nemcsak P. Agostino bölcseleti képzettségéről nyer fogalmat, hanem arról is, hogy a bölcselet művelése korunkban minden szó- nokra nézve mennyire szükséges. Miután a lélek működéseiből, hogy t. i. gondolkodik, ítél, teremt, akar és parancsol a test- nek. annak létezését bebizonyította, áttér a lélek szellemi-