Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Mihályfi Ákos: A papnevelés Francziaországban
- 215 rónát és a kisebb rendeket; a harmadik évben szentelik őket alszerpapokká: a negyedik évben szerpapokká, az ötödik év végén lesznek áldozópapokká. Az egyes rendek felvételét legkevesebb 3 napi exercitium előzi meg. 2. A theologini tanulmányok. A szeminárium közvetetlenül a gyakorlati élet számára nevel; nem czélja tudósokat képezni> hanem a gyakorlati lelkipásztorkodásra alkalmas papokat ne- vélni. Ez elvnek kell a szemináriumi tanulmányok felett ural- kodnia. Teljesen megfelel ennek az elvnek a franezia szemi- náriumok tanítási rendszere, mely ép ez okból határozottan jobb annál a német egyetemektől kölcsönzött tanítási tervnél, mely az osztrák és a magyar szemináriumokban dívik. A tanfolyam, mint már említettük, 5 évig tart. Az első év vagy minden mást kizárólag bölcseleti tanulmányoknak van szentelve, vagy az első két évben tanítják, mint fő tár- gyat, a bölcseletet, de e mellett vannak bibliai és történeti előadások is. A lelkészkedö papnak bölcseletre azért van szüksége, hogy éles kritikai érzéket sajátítson el, rendszeres gondolkozásmódra tegyen szert, s hogy hittani tanulmányait biztos alapokon végezhesse. Ezért a franezia szemináriumokban a bölcseletet egész rendszeresen s kimerítően tanítják, nem ugyan önma- gáért, hanem mint szükséges előkészítő tanulmányt a theologia alapos megértésére. A bölcselettudomány tanulásában a sze- almáriumokban leginkább a következő tankönyvek szerepel- nek: Zigliara, Summa philosophica, 3 kötet; Valiét, Praele- etiones philosophicae ad mentem S.-Thomae, 2 k.; Dupeyrat, Manuductio ad scholasticam, imprimis verő Thomisticam philosophiam, 2 k.; Brin, Philosophia scholastica, 2 kötet. A bibliai tanulmányoknál már élesebben tűnik ki az ellentét a franezia rendszer s a nálunk meghonosult német rendszer között. A mi szemináriumainkban heti 6—8 órával két éven keresztül 4—5 külön tantárgyban tanulnak sok tudományos és hasznos dolgot a Szentírásból, de magából a Szentírásból édes keveset ismernek meg. Pedig a lelkipásztor- nak a Szentírás ismerete és becsülése okvetetlenül szükséges. Liturgiái imádságainak legnagyobb része a Szentírásból van
