Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Mihályfi Ákos: A papnevelés Francziaországban
21(; véve; papi ténykedésének egyik lényeges feladata az Isten igéjének hirdetése és magyarázása: ennek pedig egyik legfőbb forrása a Szentírás. A franczia szemináriumok tanterve a Szentírás megér- tésére fekteti a fő súlyt. Nem tanítanak !)(!vezetés- régiség- és magyarázástant, hanem megmagyarázzák az öt évi tan- folyam alatt az egész Szentírást. E tárgyra minden nap fél óra van kitűzve, az egész öt évi tanfolyam alatt. A tanár könyvről könyvre magyarázza a Szentírást, megismerteti a növendékeket ez isteni könyvek szépségeivel, figyelmezteti őket azokra a helyekre, melyek hitünk tanait tartalmazzák, a látszlóagos ellenmondásokat és nehézségeket megoldja, fel- hívja a figyelmet a szép képletekre, hasonlatokra, példákra, melyeket az Isten igéje hirdetésénél később ők is felhasznál- hatnak. A növendékek a magyarázatot röviden feljegyzik, betenkint a már átvett anyagból írásbeli dolgozatot készítenek s így elvégezve a szemináriumi tanfolyamot, ismerik nagyjá- hói az egész Szentírást, értik annak nehezebb helyeit is s képesek lesznek a kinyilatkoztatás bő forrását a lelkipásztor- kodás terén értékesíteni. A franczia szemináriumok a bibliai tudományokra sokkal nagyobb súlyt fektetnek, mint a mi papnevelő-intézeteink. Nálunk a sok prolegomena foglalja el az idő legnagyobb részét s így azt a czélt, melyért a bibliai tudományokat a lelkészkedésre hivatottaknak tanulniok kell. nem érjük el. A franczia szemináriumok a régiek rendszerét őrizték meg; a tudományos prolegomenáknak széles körű tárgyalását az egyetemeknek hagyják; a szemináriumban a bibliai tanulmányokat a gyakorlati élet szempontjából tanítják s ezért a Szentírás helyes megértése, olvasása képezi náluk e tanulmány egyedüli czélját. Az egyháztörténelem és az egyházjog csak mint mellék- tárgyak szerepelnek tantervökben. Az egyháztörténelemböl hetenkinl egy óra van mind az öt évfolyamon keresztül. Sőt több szemináriumban egyháztörténelmi előadás egyáltalában nincs. Pótolja ezt az ebéd és a vacsora alatt, történő olvasás, Ennek tárgyát mindig egyháztörténelmi munkák képezik. Az egyházjognak leglényegesebb részeit, minők pl. az
