Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Dudek János: Lessing bölcs Náthánja

az a liárom vallás, melyet ö szerepeltet és agyon kritizál, nem keleten sarjadzott, mint ü mondja, hanem Wolfenbiittelben, a a Gőzére haragvó és pénzt sziikséglö saját tejében s azért még azt a részvétet sem érdemli meg. melyet az előbb emli- tett megtévesztett ócskászok.

A tégladarabok sutba kerültek; a Lessing által kontern- pláll bárom vallás azonban a történelemé; a Náthánból ki kell azokat venni s oda helyezni a történelembe; mert a val- lás kérdése sokkal komolyabb kérdés, semhogy azzal tréfát lehetne űzni.

Hozzá mértem ezt a Náthánt az ápologetika jól megfon- tolt érveihez s úgy találtam, hogy a szakemberek Lessing bölcs Náthánját mint férczmiivet elvetik.1

Utána néztem Lessing élet- és jellemrajzának, hogy Les- sing nevelésében és életviszonyaiban felkeressem a motivumo- kát. a melyeknek Náthán eredetét köszöni.

Mindezeket most összegezve tanulmány alakjában eléadom, hogy a komoly gondolkozáséi olvasóközönség lássa, mikép a bölcs Náthánt méltó hely illeti meg korunk—humbugjai között.

I.

Zichy Antal és a bölcs Náthán.

1. Zichy Antal1 2 egyik tagja az Eötvös—Trefort-íéle isko- Iának, a melynek alaptana az emberi eredetű kérésztyénség, a mint ezt más helyütt bomutattam.3

Lessing bölcs Náthánja azt az eszmét képviseli, hogy az igaz kinyilatkoztatás általunk nem ismerhető fel. ennélfogva az ú. n. kinyilatkoztatott vallások egyformán igazak, jobban mond- va egyformán hamisak. Tehát képviselője annak a tannak, melyet az apologetika indifferentismusnak nevez.

Ebben van a találkozási pont az Eötvös-Trefort-féle iskola

1 Gutberiet: Lehrbuch der Apologetik. Münster 1888. II. 64.

2 Jelenleg a főrendiház tagja, a Kisfaludy-Társaság tagja, az orszá- gos képzőművészeti társulat alelnoke, a m. t. Akadémia tiszt, tagja és igazgató-tanácsosa.

s A «Magyar Sion» 1888—9-iki évfolyamaiban.