Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Giesswein Sándor: Az ó-egiptomi halottak könyve
173 testét — az emberek, az istenek, a szellemek, az elhunytak, az élő és eszes lények, szóval senki sem árthat neki, ö sértetlen marad». Ugyané sérthetetlenséget biztosítja a 43. fejezet is, mely azt mondja, hogy az elhunyt fejét az alvilági hóhérok nem vágjákle; a 44. fejezet czímfelirata pedig azt mondja, hogy az ember nem hal meg többé az istenek alvilágában. «Erős vagyok Ra által, — így szól az elhunyt, — arczom derült, szivem helyén van. Beszélek, öntudatnál vagyok. Meg nem semmisíttetem, meg nem sértetem....... Látom a titkokat, mint király támadok f öl s nem halok meg újból az istenek alvilágában.» A 45. fejezet tárgya, hogy az emberi test az alvilágban nincs kitéve az enyészetnek. A 46. újból sérthetetlenséget biztosít, a 47. pedig azt Ígéri, hogy az ember az Amentiban elnyert lakóhelyét többé el nem vesztheti. A 48. fejezet tartalma csekély változattal megegyezik a 10. fejezetével, a 49-iké pedig a 11-ikével. Eddig azt írták le a II. cvklus fejezetei, hogy az ember leküzdvén az ellene támadó gonosz szellemeket, visszaszerzi életét s szabadságot nyer, hogy akár az égben, akár a föl- dön járhat-kelhet, a nélkül, hogy életében, egészségében valami ártalmára lehetne. A kővetkező négy fejezet azt írja le, hogy az igaznak talált elhunyt megmenekszik az alvilági büntetésektől. Az 50. fejezet azt ígéri neki, hogy nem lép be a vesztőhelyre, a következők (51., 52., 53.) pedig arról szólnak, hogy nem fogják jezi ki, a melynek többféle értelme lehet; jelentménye a többi között : «ban, ben, bál, bői, tói, tői, kép, képen». Pleyte így fordítja: Haja olyan, mint Nun sat. Champollion azt hiszi, hogy helyes fordítása ez volna: Haja ,Nuné, azaz ,Nun ótalma alatt áll. Pierret-nél: sa chevelure est k ,Noun sat. Lieblein (Gammelaegypt. Religion 1. 130.) haja szárma- zik (emanált) Nunból, azaz teremtetett 'Nun által. Ez utóbbi tudós azt véli, hogy e rész az egiptomi phantheistikus emanatio-tan összfoglalata, hogy az em praep. oly értelemben veendő, mintha a testtagok az iste- nek lényegéből származnának; az em azonban nemcsak a causa ma- terialis, hanem causa efficiens kifejezésére is szolgál. így pl. cl. Buch vom Durchwandeln der Ewigk. (Papyrus 29. Vienn.) 58 s. t’e-k cjebebi em qamhu־f: «árnyékot kapsz levelei által».
