Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Engelsz (Angyal) János: Az új-szövetség görög nyelve
— 137 — minden más nyelvű fordítást megelőzött, és mivel e görög־ fordítás kétségen felül az apostolok idejéből ered.1 Sz. Pál- nak a zsidókhoz intézett leveléről pedig sz. Jeromos így szól: «Sz.-Pál, a héber, héberekhez, héber nyelven írta meg levelét, hogy a mi héber nyelven ékesen lett megírva, még ékesebben fordíttassék görögre.»1 2 Ezek után az egész keresztény ó-korral bátran vallhat- juk. hogy a görög nyelv az új-szövetség valamennyi köny- vének közös nyelve.3 Feladatunk kutatni és fejtegetni, hogy az új-szövetség könyveinek görög nyelve tulajdonképen milyen görög nyelv ? E téren elsőrangú forrás egy nem-katholikus tudósnak könyve, melyből mindenki kénytelen meríteni, ki e tárgygyal foglalkozik. E könyv: «Grammatik des neutestamentlichen Sprachidioms» von Benedictus Wiener. Lipcse. 1844. Ötödik bővített és javított kiadás. Dr. Werner Károly, a jeles bécsi theologiai tanár és tér- mékeny író. egyik müvében így kesereg: «A reformatio kora- ban. mindaddig s a mennyiben a Szentírás dogmatikai és theologiai értelmezéséről van szó, a protestánsok szembeötlő- leg a katholikusok mögött állottak; de a múlt században a Szentírás nyelvtani és philologiai, kritikai, történeti tanul- mányozásában oly sikeres igyekezetei fejtettek ki a protes- tánsok, hogy e téren a katholikusokat messze túlhaladták, sőt nem egy tekintetben valóban követésre méltó mesterekké váltak a katholikusok számára..»4 1 Lani/m. Grundriss der Eint, in das N. T. I. 25. I. Ugyanezt mondja csaknem minden egyházi író. Sőt vannak, kik alapos tudomá- nyossággal vitatják, hogy a görög szöveg sz. Máté evangéliumának eredeti szövege. Igv a jeles Huy i. h. II. köt. 52. 1.- Hieron. De vir. ill. c. 5. ׳ «Az egész ó-kor nem tudta máskép, nem is hagyományozd más- képen, mint, hogy az új-szövetség valamennyi könyve, egyedül Máté evangéliumának kivételével, görög (hellenistikus) nyelve lett megírva». Reithma!/r. Einleitung i. d. can. Bücher des N. T. 175. 1. 4 Dr. Karl IFerner. Geschichte der neuzeitlichen christlich-kireh- liehen Apolegetik. Schaffhausen. Hurter. 1867. V. köt. 301. 1. (V. ö. a 314. és 353. lapokat is.) I s ■M I י v ■ m
