Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Szerkényi Lajos: A zsidó húsvét és a kovásztalanok ünnepe

Niszán 14-ike szombati napra eseti. A leviták az egész idő• alatt az egiptomi vagy kis Hallelt (113 s köv. zsolt.) énekel- lék. melyet bevégezvén, ismét élűiről kezdtek, úgy bogy mind a bárom ősapa! épülhetett a méltósággal előadott s harsona- szóval kíséri éneken.

A családatya a bárányt haza vivén, hozzá fogott a hús- véti lakoma rendezéséhez, melyet csak az éjszaka beálltával kezdhettek meg. miért is a zsidó időszámítás szerint Niszán 15-éré, a kovásztalan kenyerek ünnepének első napjára (Móz. III. 23, 5.6.), a természetes időszámítás szerint pedig Niszán 14-ének estéjére (Móz. II. 12. 6. 8. Móz. IVr. 9, 3.) esett. A résztvevők számát már a bárány levágása előtt megállapító!- ták, s a húsvéti társaság tagjai közül, (mely Jós. Flav.-niú. Bell. jud. 6, 9. 19) fpxrpíx vagy 7׳'jvzci; nevet visel, R. Bor- tenorénál és Maimonidesnél pedig הרוגה név alatt fordul elő, később senki vissza nem léphetett. A lakomán csak körül- metéltek vehettek részt, habár nem voltak is zsidó szárma- zásúak (Móz. II. 12. 44. 48). A nők szintén megjelenhettek a lakomán, de a Gemara szerint nein voltak arra kötelezve, míg Ilillel iskolája szerint ők is kötelesek voltak a pászká- ban részt venni, holott a karaiták felekezete csak a férfiak- nak engedte azt meg. A résztvevők száma 10—20 közt vál- tozott.1 A lakoma középpontját a húsvéti bárány megsütése képezte, melyre nézve a Mima (Pesacb. 7. fej.) megtiltotta az érczböl készült nyársnak használatát. A bárányt rendszerint gránátfából faragott nyársra húzták. Sz. Justinus apologéta szerint (contra Tryphon. 111.) azonban mintegy keresztre volt feszítve, miből némelyek azt következtetik, hogy a nemesebb belső részeket egy keresztnyársra fűzve sütötték meg (V. ö. Maimonides. Korban pesacb. 8. 10.) A báránynak nem volt szabad csontját törni (Móz. II. 12, 46.) s a ki mégis megtette, negyven vesszöütést kapott büntetésül (Pesacb. 7. 11. 9.)

A húsvéti bárányon kívül még keserű füveket kellett szedniük, melyeket saláta gyanánt ettek a bárányhoz (Móz. II.

1 Jós. bíav. (Bell. jiul. 6, 9. 3.) : «"i2<77csp cppa־pta 71s.pt §xáa?7jv yívsirac ®־uaíav, 0■j7. sXajaov ávőptov ősV.a (tj.óvov yap ouv. oatvu(70״at), 7:0AAGt ős xal

al»V stxoatv áö־poí^ov־:at.»- 126 —