Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)
Ócsai József: Eucharisztika és közösség a Hittani kongregáció 1992. május 18-i levele alapján
zösségekben jóllehet gyakran kicsinyek, szegények vagy szétszórtságban élnek —jelen van Krisztus: az <5 ereje kapcsolja össze az egy, szent, katolikus és apostoli Egyházat. „Mert éppen az valósítja meg a Krisztus testében való részesedést, hogy azzá alakuljunk át, amit magunkhoz veszünk.” Tulajdonképpen ez a zsinati megnyilatkozás a Hittani Kongregáció levelének a tárgya. Az ezzel kapcsolatos félreértések tisztázása végett adta ki a Kongregáció ezt a levelet. A dokumentum III. részének kezdete utal még itt Szent Ágostonra: Testemet is szellemem élteti. Hát akarsz-e Krisztus Leikéből élni? Akkor tartozzál Krisztus testéhez. Az én testem tán a test szelleméből él? Az enyém az enyémből él. Úgy Krisztus teste is Krisztus Leikéből élhet! Ezért mondja az apostol, kifejtve nekünk ennek a kenyérnek az értelmét: a kenyér egy, mi sokan egy test vagyunkul Kor 10,17)z Szent Ágoston ezen gondolata pontosítja az eucharisztikus ekkleziológia előbb felvázolt részét, miszerint az Eucharisztiában Krisztus testéhez tartozunk az ő Lelke által. Ezért van az, hogy bárhol bemutatott szentmise megjeleníti az egész Egyházat, mert Krisztus teste csak egy, s az Eucharisztia által Krisztus ezen egy testéhez, vagyis az Egyházhoz tartozunk. 2. Az eucharisztikus ekkleziológia tévedési lehetőségei A dokumentum ezután nagy vonalakban ismerteti azt a félreértést, amelyet a részegyházak túlságos önállósodási tudata eredményezhet. Az eucharisztikus ekkleziológia ellen, mint olyan ellen nem emel kifogást, csak annak bizonyos félreértései ellen. Nevezetesen arról van szó, hogy az eucharisztikus ekkleziológia néha a helyi egyház elvének egyoldalú eltúlzásához vezet. Azt mondják, az Eucharisztia megjeleníti az Egyház misztériumát, de éppen ezért az egység és az egyetemesség különleges elvét lényegtelennek tekintik. A Mt 18,20 alapján („Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”) hajlamos az ilyen megközelítés arra, hogy a Krisztus nevében létrejött gyülekezet tartalmazza már önmagában az Egyház minden felhatalmazását, tehát a szentmise bemutatását is. A közösség „alulról” lesz egyházzá — demokratikus úton, vagyis az adott közösség hozza létre az Egyházat és nem Krisztus. .Erre a kérdésre, melyet a Hittani Kongregáció levelében Találhatunk, a levél kiadásával szinte egyidőben reflektált J. Ratzinger, a Kongregáció prefektusa: „Húsz éve mindenki az .Isten népe’ fogalomra koncentrált, amit úgy 1 2 1 Lumen gentium 26. 2 Augustinus, In Iohannem Evangelium tractatus, 26, 13; ford. Vanyó L., kézirat 65
