Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)
Gárdonyi Máté: A magyar egyházpolitika tényezői 1848 és 1918 között
legű, fakultatív vagy szükségképpeni polgári házasság mellett érvelt, a miniszterek többsége leszavazta a miniszterelnököt, és a kötelező forma bevezetését támogatta. Szapáry ezért lemondott.1 A kormányok nem szorgalmazták az egyházi vagyon jogi természetének vizsgálatát, amely a gyakorlatban az egyházi javak szekularizációját készítette volna elő. (Az egyetlen jószándékú kivétel Eötvös autonómia-javaslata). Egyrészt ez a püspökökkel való modus vivendit borította volna föl, másrészt a rendezetlen helyzet miatt a vallás- és tanulmányi alapok jelentős vagyonát a minisztérium kezelhette.1 2 1883-ban aztán a tanulmányi alapot állami jellegűvé is nyilvánították.3 A püspököknek szintén nem állt érdekükben, hogy ezt a kérdést bolygassák, mert féltek egy erőteljesebb egyházellenes támadástól. Magatartásuknak viszont az lett a következménye, hogy a királyi katolikus gimnáziumok és a jogakadémiák, amelyeket e tanulmányi alapból tartottak fönn, valamint a katolikus alapítású Pesti Egyetem, fokozatosan elvesztették katolikus jellegüket, sőt az egyházellenes körök (ateisták, szabadkőművesek) befolyása alá kerültek. A kormányok igyekeztek akaratukat érvényesíteni a püspökkinevezéseknél. A püspökkinevezés a gyakorlatban úgy folyt le, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a főpapokkal való előzetes konzultáziók után, fölterjesztette jelöltjét a királynak. A püspökök többször igyekeztek — eredménytelenül — olyan irányba hatni, hogy a király három föl térj esztett személy közül választhasson. A király ezután kinevezte az illetőt, majd a Szentszék lefolytatta az ún. prekonizációs eljárást, s a szentszéki megerősítés után lett a kinevezés kánoni. A kiegyezés után a püspökkinevezések gyakran politikai és közigazgatási (minisztériumi) érdemek alapján történtek, amit a püspöki kar nem tudott megakadályozni.4 Az is előfordult, hogy a kormány késlekedett megtenni az előterjesztést, mivel széküresedés idején az egyházmegye javait a kormány felügyelte, s ezt az előnyös állapotot igyekeztek mind tovább fenntartani. 5 1 Gratz i. m. I. 302 2 Salacz i. im. 58-62. 3 Hermann i. m. 482 4 Hermann i. m. 482 5 Lukács i. m. 189 184
