Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)
Gárdonyi Máté: A magyar egyházpolitika tényezői 1848 és 1918 között
nyi alapokat állami tisztviselők kezelték, s ez nem okozott különösebb problémát. A protestánsok viszont hátrányos helyzetüknél fogva rákényszerültek, hogy megfelelő jogvédelemmel kiépítsék a maguk önigazgatását. Ezt aztán az 1848-as törvényhozás automatikusan elismerte. 1848-49-ben, illetve 1867 után azonban a szekularizált állammal szemben a Katolikus Egyháznak is ki kellett építenie a maga autonómiáját, s tisztázni kellett, hogy az alapítványok, iskolák „államiak” vagy „egyháziak”-e. Eötvös azért is fontosnak tartotta az autonómiát, mert úgy gondolta, hogy ilyen módon a világiakat is be lehet vonni az Egyház ügyeinek intézésébe. A kormány és a püspöki kar elképzelése szembenállt egymással abban a tekintetben, hogy milyen arányban tervezte a világiak részvételét az autonómia különböző' szintű szerveiben. Közben az Eötvös-féle népiskolai törvény 1868- ban állami felügyelet alá helyezte a katolikus elemi iskolákat, s ez még nagyobb bizalmatlanságot keltett a püspökökben a kormány iránt.1 Ezért az autonómia ügye rendkívül lassan haladt, s az 1870-71-ben tartott országos autonómia-kongresszus után a püspökök kérésére a kormány a határozatok jóváhagyását elodázta. A másik, egyházi ügyek rendezésére irányuló kezdeményezés Deák Fe- renctől indult ki. Deák 1873. június 28-án a képviselőházban elmondott utolsó beszédében programot adott az állam és az Egyház viszonyát érintő kérdések tisztázására. Szerinte a megoldásra váró feladatok: a királyi tetszvény- jog1 2 3 4 pontos jogi szabályozása, a főrendiház reformjához kapcsolva a protestáns egyházak képviseletének biztosítása, az állam és az egyházak közötti viszony általános törvényeinek megalkotása, a polgári házasság bevezetése és az egyházi vagyon jogi természetének vizsgálata. Sem Eötvöst, sem Deákot nem egyházellenesség vezette javaslataik előterjesztésekor. Mindketten hithű katolikusok, ugyanakkor a liberális eszmék megfontolt hívei voltak. Szemük előtt a modern polgári állam megteremtésének célja lebegett. Ezért elengedhetetlenül fontosnak tartották az állam és az egyházak illetékességi körének pontos elválasztását, az államot is érintő 1 Hermann i. m. 482 2 Hermann i. m. 451 3 A királyi tetszvényjog, vagy másképpen kihirdetésének királyi engedélyezése. 4 Gratz i. m. I. 130 placetum jog, a szentszéki rendelkezések 182
