Munkálatok 1988 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1988)
- 05 Jézus házban magyarázza meg a bíin és a bűnös szétválaszthatóságát /2,17/, a böjt idejének eljövetelét /2, 19-20/, a "Belzebub vád" képtelenségét /3,23-27/, az igazi tisztaság mibenlétét /7,18-23/, a gonosz lélek elleni harc eszközeit /9,29/, a rangsort Isten országában /9, 35-37/, és az omsagba való bejutás radikális feltételeit /9,42-47/, a házasság komolyságát /10,11-12/, és végül a gyermeki lelkűiét fontosságát /10,15/. A galileai működés lezárásaként Jézus utoljára van Péter házában,amikor igy tanitja apostolait: "Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt,aki küldött engem" /9,37/. A "d^khomai" ige négyszeri használata egy lakóházon belül - amelynek jelentése: elfogadok, megvendégelek, befogadok... - azt tükrözi,hogy Jézus fontosnak tartotta a vendéglátás gyakorlását. Természetesen átvitt jelentésben is értelmezhető a szöveg, de a középre állított valóságos gyermek mégiscsak fizikai befogadást igényel. Ugyanezt az igét találhatjuk az apostoloknak adott parancs esetében is /vö.6, 10/, araikor egyértelműen vendéglátásról van szó! Ha Márk kifejezetten nem is hangsúlyozza Jézus vendégüLlátását, az tény, hogy az ősegyház elterjedésének nélkülözhetetlen eszköze volt /vö. Pál apstol utjai/, amely szintén intézményesült a kereszténység életében. Olvasva a házon belüli történeteket, az tapasztalható, hogy minden esetben kérdésre vagy megj egy zésre válaszol Jézus /lásd VT.táblázat közlésformáit/. Az is látható, hogy Isten uralmának lényeges kérdéseit teszi egyértelművé Krisztus. Bes zédf ormaként legtöbbször a tekint/l.yi közlést és a bölcs beszédet alkalmazza, amely nem tűr meg ellenvetést, vagy félremagyarázást /vö. VI.táblázat beszéd formáit/. Mindezek ellenére Márk többször is előhozza a tanítványok - a házon belüliek - értetlenségét /vö. 4,40; 8, 17; 8,32; 9,32 = második titok-rnotivum/. Jézus beszédeinek teljes értelmét - éppen úgy mint személyének titkát - a feltámadás előtt még ők sem ismerik föl. + + +
