Munkálatok 1988 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1988)
13 szélesebb körben kell lekötni, pl.: látogassunk el együtt egy szociális ot t; ónba, készitsünk ajándékot nekik stb. A gyermek a serdülőkorba érve egzisztenciális kérdések felé fordul: a pátriárkák neveihez többé semmi közük, a pusztán tudásanyaggal nem tudnak mit kezdeni. Elvetnek minden addigi tekintélyt és kegyetlen kritika alá fogják. A szülőnek, hitoktatónak tudnia kell,hogy normális folyamat ez: látszólag a világgal, valójában önmagukkal vivják etikai, biológiai és ideológiai harcukat. Csak a valós világ fölé emelt sztárok, hősök, és szentek elégítik ki irreális is ényeiket. l^b piZ üyei élmények helyes mederben való levezetése vezethet az érett, felelősségteljes döntésre képes személyiség kialakulásához. Segítséget csak egy megértő felnőtt és egy keresztény kisközösség, mint referenciacsoport jelenthet. Tudomásul kell vennünk, hogy ha a felnőttek ezt nem segitik kialakulni, akkor a serdülő maga hoz létre kiscsoportot, egy szubkultúrát: hippikhez, csövesekhez, digókhoz, punkokboz vag.y szektákhoz kapcsolódik. Pszichológiailag nincs más ut. A lelkipásztornak tehát kötelessége a hittansokból létrehozni plébániájához kapcsolódó kisközösségeket, illetve a spontán alakuló bázisközÖ3ségeket az egyház vérkeringésébe kapcsolni. A serdülőkoruakkal való foglalkozás leghatásosabb módszere a problémafölvető beszélgetés. Az induktiv módszert szokták meg a természettudományokkal való foglalkozás során is: erre épitsünk mi is. A kérdések amúgy is fölvetődnek, és egymás között szeretik is megbeszélni /Vö. referenciacsoport/, miért ne lehetne azokat az evangélium fényénél közösen megvitatni? Az erkölcsi kérdések vonatkozhatnak a szexualitásra, a becsületességre, az igazmondásra, de elő fog jönni a pénz és idő helyes fölhasználása, a köztulajdon tiszteletben tartása stb., vagyis minden életalakitó kérdés. Nagyon fontos, hogy a fiatalok megérezzék: komolyan vesszük bármely véleményüket, viszont sosem szabad félmegoldást ajánlani! A langyos mesékből és megalkuvásokból már kiábrándultak. Elég baj az, hogy a magukat vallásosnak mondó szülőktől is gyakran látnak megalkuvást:
