Munkálatok 1988 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1988)
14 lopni lehet a gyárból, csak ne sokat; a karrier érdekében párttagok is egyben stb. Bizony sok ilyen kettős /keresztény?/ neveltetésü kamasz fordul el a vallástól éppen a szüleitől látott rossz példa miatt. Ez a fajta kettős nevelés sokkal veszélyesebb, mint ami a hivők és nemhivők kereszttüzében élő fiatalt amúgy is éri. Tekintsünk bele ismét az 1984-es fölmérés adataiba^ ! A magyarországi katolikus egyház gyakorló hi veinek korosztály szerinti eloszlása a következő grafikonnal ábrázolható : Eszerint a felnövekvő hittanos gyerekek előtt a jövőt a vallási élettől való fokozatos elmaradás jelenti, hiszen a fiataloknál és ifjú házasoknál is /akik számukra példaképek/ ezt látják. Ez egyrészt a rossz példa-* adás miatt sajnálatos, másrészt főleg, hogy saját életük újabban fölvetődő problémáival egyedül maradnak, nem támogatja őket sem a keresztény közösség megtartó ereje, sera a szentségi élet hordozta kegyelmek. Harmadrészt pedig, mint jöverriőbeli szülők, vallási képzettségük hiján nem fognak tudni felelni növekvő gyermekük egyre szaporodó és bonyolultabb vallási kérdéseire, s ez is sietteti azok hittől va ló elmaradását. A pedagógia a szülők részéről a gyermekükre vonatkozó háromféle ráhatást különböztet meg: a szóbelit, aztán az ennél már sokkal hatásosabb példaadást, de mindkét előzőnél nagyobb súlya van a gyerek előtt: a két szülő egymás iránti és együttes magatartásának. Nem mindegy, hogy a fiatalban milyen emlékek raktározódnak ^ el szüleik vallásosságáról. Áthatja-e közös életüket az imádság, a krisztusi értékrend alapján döntenek-e a családi élet fontos kérdéseiről /kistestvér születése,
