Munkálatok 1988 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1988)
7 Ha tapasztalataink és a fenti ház-hasonlat alapján elfogadjuk,hogy az igaz vallásosság minden ember életében alap-principium, amire kell, hogy épüljön az egyes ember, sátra egész emberiség erkölcsi, társndalmi és gazdasági élete, akkor ezekutánahLt és vallás kérdését mind az egyedi ember, mind a társadalom életében nem a felépítmény részeként kell sokadsorban megemlíteni, hanem az azt megillető központi helyre tenni /ellentétben a marxista elmélettel/. Most jutottunk el odáig, hogy a fölvetett probléma fontosságát kiemeljem: A jövő magyar társadalma függ attól, hogy gyökerét vesztett-e a mai magyar ifjúság, s m igy van-e még remény emberibb életre? A továbbiakban vizsgáljuk meg azt a mikro- és makró- szférát, ahol felnövekednek-nevelkednek, hiszen az ember belső világa a család, az iskola és a tágabb társadalom hatásaira reagál, ki-ki abból szűri le világképét, majd rendezi azt világnézetté. A hatvanas évek második felében és a hetvenes évek legelején született gyerekek szülei a legvadabb ötvenes, hatvanas években élték ifjúságukat. A véres politikai viharok és világnézeti viták sodrában a szülők generációja maga sem tájékozódott - mert nehezen tájékozódhatott - vallási kérdésekben. A szel zetesi közösségeket fölszámolták, az egyházmegyés papság aktiv tagjai egymást váltották a börtöncellákban - a marxista-ateista propaganda viszont azidőben elárasztotta az összes népréteget, ^z ipari munkásság körében oly sikeres volt az átképzés, hogy azóta sem heverték ki: az egyháznak statisztikailag kimutathatóan jóformán semmi hatása sincs még ma sem a munkásság körében. A falusi népesség saját vallásos tradícióiba kapaszkodva viszonylag sokmindent átmentett a kereszténységből maga és a jövő generációja számára. Az értelmiségiek hivatásuknál és küldetésüknél fogva időről időre megújítják a társadalom szellemi életét: átlátják saját népük múltját, kitekintésük van a környező népek életére, s ily- módon a jövő társadalmának alakításában aktiv szerepük •* van. A szülők korosztálya tehát nagy szellemi és erkölcsi zűrzavarban növekedett föl. A hitvallóan vallásos tanárokat és népművelőket eltávolították állásukból és helyükbe gerinctelen ideológusok kerültek. Hatásuk évti-
