Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)

Székely János: Új tanítás hatalommal

79

akaratának komolyságát /pl. hegyi beszéd/ és az "érdemek” jelentektelenségét hangsúlyozza /Lk 17,10: "Ha mindent megtettetek is, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk"/. Korabeli vélemény szerint a vámosnak nagyon ne héz megtérnie, mert mindent jóvá kell tennie. Jézus sze rint viszont inkább forditott a helyzet, es nég nehezebb megtérnie az "igaznak", mert őket jámborságuk választja el istentől. Jézusnak olyan kemény tapasztalatai voltak velük szemben, hogy a vége felé már szinte reménytelen esetnek tartotta őket /Mt 23,37-: "Jeruzsálem, Jeruzsálem, megölöd a prófétákat... hányszor akartam..."/

Isten előtt a helyes magatartás a bünbánat, kicsiségtudat, kérés, hála, dicsőité3, a rászorulás átélése, egyszóval a "szegénység". /"Ha nem lesztek olyanok,mint a gyerekek..."/

TISZTÁTALAN

Olyan dolgot jelölt /holttest, állat, nemi élet, bizonyos foglalkozások, pl. tiraár, kondás/, amelyek nem kerülhettek a kultusz közelébe, tehát Istentől távol állanak. Később az erkölcsi oldala domborodik ki a szónak /íz 6,5: "tisztátalan ajkú ember vagyok..."/. A tisz tátalan lélek tehát valami Istentől idegen valóság.

TISZTÁTALAN LÉLEK, DÉMON A__körög_felf ogás

A démonhit /ez görög kifejezés, a "tisztátalan lélek kifejezetten zsidó eredetű/ népies jelenség. A halottak léikéiből alakulhatott ki. Féltek ugyanis, hogy a ternete tien vagy az erőszakos halállal meghaltak visszatérnek kisértetként, főként éjjel /a zsidók ezért mostak reggel kezet, éjjelre nem hagytak kint ételeket és veszélyesnek tartották egyedül kimenni ilyenkor a házból; ezek a túlzott óvintézkedések a gondviselésbe vetett bizalom csökkenését jelzik/, vadállatok képében, magányos helyeken /Lk 11,24: "Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong", - különösen romok, temetők környékén; vö. Mk 5,2: Geraea/.- Sokszor isteneknek tartották őket, de mindenképp szeszélyes, irigy és ártó lényeknek. Szerepük volt a va-