Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
Nyámándi Lajos: Izrael történetszemlélete a prófétai írásokban
31 könyvből egyfajta ciklikus történetszemléletet lehet kiolvasni - uj kivonulás, visszatérés az első sæ retethez. Ugyanis figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a könyv végén egyértámü eszkat ologikus képet találunk. Ez az eszkatologia mindig a cél Felé tartó hatalmas történelmi vonulat közeli vagy végidőbeli végoontja. Ez az, ami az izraelita t^rtenetirást korában páratlanná tette. A végcéllal biró történelem, és az események egyértelmü- sithetőségének újdonsága. S itt már elérkezünk következő pontunkhoz. 2. A prófétai igehirdetés jellemzőjének az eszkatolo- gizálást mondjuk. Náluk is megtalálható Izrael ősi történelemfölfogása: Jahve Izraellel halad a történelem utján, és J-zrael Jahve lekötelezettje. Valami uj is megjelenik azonban a prófétai igehirdetésben. Hallatlan éberséggel való odafigyelést tapasztalunk, amely az adott ko eseményeire.változásaira irányul. Igehirdetésük összességében egyfajta összehasonlithatatlan mozgékonysággal, hajlékonysággal karakterizálható. Ilyen módon készülnek a történelmi eseményekre, ami talán abból a valószinü- sithető tényből adódik, hogy nem eey közülük /Izajás, Jeremiás/ a királyi udvar, család tagja volt és igy bepillantást nyerhetett a politikai, hatalmi összefüggésekbe. Jelentős az a tény is, hogy magukat mennyire igehirdetésükhöz idomították /Jer 16,1-9/. Ez az idomulás gyakran önellentmondásokat hozhat magával - fenyegetés és vigasztalás feszültségét. Ez megnehezíti igehirdetésüket összefüggésben látni. Üzenetük igen szoros összefüggésben áll a világtörténelmi eseményekkel. Olyannyira, hogy szinte csak ez nyújt megértésükhöz elégséges alepot. Am ősz és Izajás a fenyegető asszirok árnyékában él; Jeremiás az észak felől jövő szerencsétlenségre - uj-babiloni birodalomra - tekint; második Izajás eltelik a perzsa Kürosz föl- bukkanásának reményével; Ag^eus és Zakariás pedig azzal a megrendüléssel áll vonatkozásban, amely 521-ben a perzsa világbirodalmat rázta meg /trónviszályok Kamby- ses halála után/. A próféták e viszonya a világtörténelemhez a kulcs az ő helyes megértésükhöz. Az általuk fölismert isteni történelemalakitás lépett teljesen egyenrangúan az ősi történelemfölfogás mellé. Ez azt