Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
Ugrits Tamás: Pálos ighehirdetés a barokk korban
20 jelent mea 1772-ben. SIMON MÁTÉ ugyanebben az évben adja ki a köznépnek szóló beszédsorozatát.amelyben a Boldogasszonyról részletes marasztalást mond. TÖRÖK MIHÁLY a Boldogságos Ozüzről tartott két prédikációja Resten 17ö6-ban kereilt nyomtatásra. 0R03Z FERENC magyar nyelvre forditota Jeney Márton müveit a Szüzanyáról, és úgy adta ki 1755-ben. Minden erény, ami az egyes szentekben külön-külön lelhető fel, az a -»zent Szűzben egybefoglalva található - ez az alapgondolata a pálos szónokoknak, kihangsúlyozva az Í3tenanyaság dicsőségét, á hitviták során barokk szónoki stilusban támadják protestáns el len "e leiket. ”...Arius unokái, Luther es Calvus feslett pajtásai, gonoszok, istentelenek, férges aümölcsök... igy mondanak ellene Szűz Anyának, sokféleképpen becstelenit^ ven, és tulajdon gubás feleségükhöz hasonlítván..." A pálos atyák irodalmi hagyatékában egész sor kiadatlan munka maradt fenn, amelyek a máriavöleyi és egyéb pálo3 kegyhelyek, szobrok és képek történetét Írják le, népszerűsítve az ott történt csodákat. A bucsujárás, zarándoklatok és Rózsafüzér imádság dicsérete, és az erre való buzdítás természetesen hozzátartozott a szónokok feladatához. Csak a pálosok 1696-ban alapított remetei társulata sorra szervezi a pápai, szombathelyi,nagyszom- bati és varannói rózsafüzértársulatokat. 5. A magyar szentek tisztelete: A mély nemzeti szellem a XVIII. században a katolikus vallásosságban a nemzeti szentek tiszteletében teljesedik ki. A pálos igehirdetőkrol ugyanazt mondhatjuk el, mint a Boldogságos Szűz dicséreténél - hogy a rend lelki örökségéből fakadóan a magyar szentek középpontba állítása szintén alapvető feladatuk volt. A szentek élete olyan példatár a barokk társadalom előtt, amelyben a rendi tagozódás minden fokán álló ember megtalálhatta a maga eszményképét. Az egyházi vezetőség a középkori szentek kultusza mellett egyre újabbakat népszerűsít, hogy mindegyik foglalkozási ág megkapja a maga szentjét, akiben megszentelt eszményt nyerhet az illető tevékeny- s ég. A szentek sorából kiemelkedik bzent István hivatalos jellegű, közjogi barokk kultusza. Mária Terézia ebben
