Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)

Ugrits Tamás: Pálos ighehirdetés a barokk korban

15 latok birtokában féltő gonddal akarta irányítani e be­szédével a nagykáptalan figyelmét az idők szükségletei­nek megfelelő uj rendfőnöki egyéniségre. A siker akkor is teljes volt, és az lett a rendfőnök, akit ő legalkal másab ónak tartott." Beszédei közül azonban klasszi­kus nyelvezetükkel, emelkedett szellemükkel, erős logi­kai élükkel azok tűnnek ki, amelyeket a doktorrá avatá­sokon mondott. Ezekben a filozófiai és a teológiai tudományok fontosságával foglalkozik, és egymáshoz való viszonyukat határozza meg. Megállapítható, hogy ezek a beszédek elsősorban al­kalmi beszédek, amelyek egy pontosan körülhatárolt hall­gatósághoz szólnak. A halotti beszédeit kivéve, mind­egyik latin nyelven került nyomtatásra, Bézsben 1675-bei Kudora ^ános igy ir könyvében róla: "Kéiy János pálos latin nyelven bocsátja közre pom­pás tartalmú, jól kidolgozott, jeles szónoki alakba öl­töztetett alkalmi Ó3 halotti beszédeit. Alakig szempont­ból sokáig mintabeszédül használták azokat." Meg kell emliteni e korszak szónokai közül EüJERER ANDRAS-t, aki a rendtörté netirásban tűnik ki, de mint szónok a szónoki irodalomnak is lelkes művelője volt. Jellemző nála is az alkalmi beszédek sorozata, amelyek kiváló képzettségéről, lendületes szónoki tehetségéről tanúskodnak. 3/ A barokk igehirdetés Magyarországon a háborús idő­szak befejeződése /1711/ után bontakozott ki teljes mér­tékben, és virágkora a hetvenes évekig tartott. Ebben a korban mutatkozott meg a prédikációk sajátos jelentősége célja és stílusa, minthogy a számban megnövekedett és szellemileg felkészültebb egyházmegyés és szerzetespap­ság elsősorban az Ur igéjének hirdetése által vezette fciveit. A barokk egyházi szónoklás maradéktalanul megfe­lelt Mihályfi Ákos meghatározásának: "Az egyházi szónoklás azon művészet, amely a beszed segélyével úgy adja elő a keresztény tanokat, hogy ezen előadás alkalmas legyen arra, hogy a hallgatók az elő­adott igazságokat hittel és szeretettel szivükbe fogad­ják, s arra határozzák el magukat, hogy azok szerint igye keznek élni."

Next

/
Oldalképek
Tartalom