Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
A húsvét éjszaka
142 rendül. A vasigák összetörnek és az istentelen nemzedék megsemmisül. És Mózes előjön a pusztából /...szövegromlás.../. Az egyik felhőn jár és a másik felhőn jár és az a ő Igéje közöttük megy és ők együtt mennek. Ez a husvét éjszaka Jahve nevéért: meghatározott és fenntartott éjszaka Izrael minden nemzedékének a szabadulás ára. X X X X X X A költemény 4 fő témája: *- teremtés /1/- Ábrahám tette, Izsák föláldozása /2/- husvét /3/- végidők /4/ R.le DEAUT a különféle témákat nem sorrendben tanulmányozza, mivel ezek együttesen alkotnak egy húsvéti "teológiát", s utalásaikkal az egyik megvilágítja a másikat. Összefoglalóan a költemény Isten népének négy születését beszéli el: a mindenség kezdeteinél, Abrahám meghívásában, a husvétnál, az idők végén a messiási megszabadulásban. Az Ex 12,42-höz irt Targum elmondja, hogy a négy éjszaka az Emlékezések könyvében van följegyezve. Az Ószövetség is ismeri az égi könyveket, amelyekben Isten feljegyzi az igazak neveit és jótetteiket. Az apokrif és rabbinikus irodalom bőségesen kifejti ezt a felfogást. A húsvéti éjszaka karakterének jellegzetes vonása az emlékezés. Az ember azért emlékezik, hogy valamit megköszönjön és valamit reméljen. Isten emlékezik, hogy megingathatatlan szövetsége érdekében közbelépjen. Ez a "nox observanda" olyan éjszaka, amelyet a zsidók megőriznek, de Isten részéről is őrzött, kiválasztott, fenntartott éjszaka, amelyben megmutatta és minden idők számára megmutatja szabaditó hatalmát. Ez a Jahvéért átvirrasztott éjszaka ott él Izrael minden nemzedékének emlékezetében /Ex 12,42/. A "négy éjszaka" témái az Ószövetségben Amikor az Ex 12,42-höz irt targum szerzője az üdvtörténet főbb eseményeit összekapcsolja, pusztán az Ószövetség szétszórt adatait csoport ősitja. Eredetisége abban áll, hogy ezeket mind a husvét ünnepének dátumához rende- "
