Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
A húsvét éjszaka
139 A HUSVÉT ÉJSZAKA A zsidó husvét jelentéséről az Ex 12,42-höz irt Tarsara segi ts égével BEVEZETÉS A zsidó vallásos gondolkozásban a husvét sajátos vonzási központtal rendelkezik. Különféle témákat sürit magába, s ez főleg a liturgiában szembetűnő. Az általunk vizsgált targum-elbeszélésben a szent történelemnek különleges váza bontakozik ki, amelyet a "négy éjszaká"-nak nevezett példával szemléltet az ősi szóbeli hagyományokon nyugvó költemény . 1. A zsidó liturgia A targum a Szentirásról szóló homilia, amelyet a nyilvános tóraszakasz után olvastak fel a zsinagógában. A targum, mint irodalmi stilus, szervesen beépül az élő ho- miletiku3 hagyományba. A targumok a zsinagógában születtek és fejlődtek tovább. Számos rész irodalmi formájában is megőrizte a zsinagóga! homiliák visszhangját /pl. a megszólításban: "Én népem, én népem, Izrael fiai"/. A kezdeti targumok nem csak egyszerűen a Biblia szövegét adták vissza, hanem értelmezték és egyben alkalmazták is. 2. Művészi ábrázolások A vallásos művészet gyakran fordult a liturgikus hagyományok felé.L katakombák képanyagának sem egyedüli forrásai a kánoni Írások, hanem a kezdeti kereszténység világfelfogásának egész kincsestárát felhasználja. /Ismerni kell ehhez az apokrifeket, az egyházatyákat, pl. Ireneuszt, Alexandriai Kelement stb./ A Duro-europoszi zsinagóga /Kr.e.III.sz./ freskóin is feltűnnek a targumi hagyomány képei. Pl. a Vörös-tengerben megnyílt 12 ut Izrael 12 törzse előtt, amelyet Órigenész is ismert és az ősöknek tulajdonitja. 3. Az őskeresztény irodalom Az egyházatyák mind az ősi zsidó hagyományok tanúi* Szent Jeromos kifejezetten utal arra, amit a rabbiktól hallott. Alexandriai Kelemen me^vallja, hogy mit kapott a régi presbiterektől. Amikor Kelemen a hagyomány normájá
