Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Élő imádság
nyomdokain keresztül vezet. Valahányszor szivünk visszatér Egyiptom földjére, lépteink is visszafordulnak, eltévedünk. Isten kegyelme mindnyájunkat megszabadított, mindnyájan saját utunkat járjuk már, de ki mondhatja el magáról, hogy nem fordul állandóan vissza, nem tér le a helyes útról? "Ne vigy minket kísértésbe” - ne hagyd, hogy ismét rabszolgaságba süly- lyedjünk ! Amikor tudatára ébredünk rabszolgaságunknak, és a puszta siránkozást, a nyomorúság érzését a reménytelenség és a lelki szegénység érzése váltja föl, egyiptomi fogságunkra a következő Boldogságok szavai felelnek: "Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. Boldogok a szelídek, mert ők örök- lik a földet" (Mt. 5,4-5). Ez a bánat, mely annak eredménye, hogy felfedezzük a Mennyek Országát, személyes felelősségünket, és rabszolga mivoltunk tragédiáját, sokkal keserűbb, mint az egyszerű rabszolga tengernyi bánata. Az a rabszolga egy külső állapot miatt panaszkodik; a bánkódó pedig, akit Isten áldása kisér, már nem panaszkodik, hanem remény vesztett; jól tudja, hogy külső rabszolgasága valami sokkal tragikusabbat fejez ki: belső rabszolgaságát, Isten közelségétől való elsza- kitottságát. Ebből az állapotból pedig nincs szabadulás addig, amig nem ismeri meg a szelídséget. A szelídség bonyolult sző, az idők folyamán különböző mellékértelmet vett fel, és mivel a gyakorlatban szerfelett ritka, nem fordulhatunk a szelíd emberekről szerzett tapasztalatunkhoz, mely megadná a kulcsot a sző jelentéséhez. J. B. Phillips angol fordításában igy olvassuk: "Boldogok azok, akik semmit sem igényelnek", más szóval "boldogok azok, akik nem akarnak birtokolni." Abban a pillanatban, amikor elhatározzuk, hogy nem akarunk birtokolni, szabadok vagyunk, mert amit birtokolunk, valójában az tart minket birtokában. A szelídségnek egy másik értelmezését találjuk a görög szó szláv fordításában, amely igy hangzik: "megszeliditett". Egy megszelídített ember vagy állat nem egyszerűen a fenyítéstől retteg, nem pusztán ura hatalmának alattvalója, hanem sokkal mélyebbre ható folyamat zajlott le benne: egészen uj tulajdonságot ismert meg, és e szelídség által elkerüli a kényszerítő erőszakot. 94