Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Henri de Lubac: Szembesülés a jelenkori ateizmussal

őket a lehető legtisztábbakká és legáttetszőbbekké, hogy jobban lefordítsák azt a szentet, melynek jelei". Látunk olyan embereket is, kik "nemes érzelmektől irányitva, s ugyanakkor a jelenkori társadalmi rétegek egoizmusától és középszerűségétől megundorodva evangéliumunktól kölcsönzik az emberi együttérzés és szolidaritás sajátos nyelvezetét: vajon nem leszünk-e egy napon képesek arra, hogy ezeket a kifejezésmódokat és igényeket visszavezessük igazi forrásaikhoz, amelyek keresztények?"(3)

VI. Pál ezen megállapításai mellé állíthatjuk azokat, melyeket Alan Richardson anglikán szerző tár elénk "A vallásosság peréről" szőlő munkájában: "Nemde gyakran látjuk, hogy egy értelmes és humánus személy a rideg konformizmusnak, az egyébként jőszándéku szülők vagy professzorok édeskés szenti- mentalizmusának ill. szellemi tunyaságának ellenszegülve válik ateistává? Mindenütt, ahol meggyőződéses ateistát lehet találni, a háttérben a keresztény szeretetnek vagy bátorságnak a hiányát fedezhetjük fel”; tehát azok között, akik manapság azt hirdetik, hogy Isten meghalt, kétségkívül sok olyat lehet találni, akik "koruk unalas és felszínes kereszténységével szembehelyezkedő öntudatlan lázadásból"(4) cselekszenek igy.

Az ilyen reflexiók - még ha van is bennük némi túlzás - gondolkodásra kell, hogy késztessenek bennünket. Túlságosan könnyű lenne ebbe belenyugodni és úgy tovább menni. Ha ezek sem indítanának minket mind a gondolkodás mint az élet területén módszeres erőfeszítésre, hiábavaló lenne minden dialógus a világon. Egyszerűen hazuggá válhatnánk.

De azért is, mert - mint már a fenti idézetek is sugallják - nem csupán az ateistával kell dialógusba kezdenünk, hanem pontosan az ateizmussal; nem csak az ateistával, hanem magával az ateizmussal szemben is tanujelét kell adnunk a megértésnek. Következésképp ennek a két szónak a jelentése egyformán súlyos, de ugyanakkor különböző. Amilyen mértékben becsüljük, aki nekünk kifejti álláspontját, s amilyen mértékben hiszünk az igazság erejében, olyannyira fog a megkez363