Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Alfons Auer: Diakonátus és cölibátus

tanítása is ezt szolgálta. Eszerint a testi szenvedélyek veszé­lyeztetik legjobban a fő erényt, az ataraxiát. Az arisztotelé- szi intellektualizmus tanítása szerint pedig a testi érzékelés következményeként jelentkező tévedés lehetősége fenyegeti a szellemi ember méltóságát. Ha az egyház az egyházirend szent­ségének első fokán, tehát a diakonátus szintjén engedélyezné a házasságot, ezzel ékesen bizonyítaná, hogy végérvényesen le­mondott a cölibátus teológiailag tarthatatlan indoklásairól. c) Már X. Pius pápánál sem találunk semmi utalást ar­ra az elavult nézetre, hogy a házastársi kapcsolat akadálya- lenne a szentáldozáshoz való járulásnak. A nős diakonátus a házastársi testiség kultikus felszabadításának megpecsételése lehetne. Ha ezáltal a kereszténységen belül esetleg a nemi erők naiv félreismerésének, könnyelmű kezelésének veszélye jelentkezne, ez csak a cölibátus súlyát, fontosságát húzná alá. Minél inkább érvényesül az egyházban is a megtestesülés hang­súlyozásával az evilágba való beágyazódás, annál inkább han­goztatni és gondozni kell a szüzesség és a cölibátus eszkato- logikus jelentőségét. Minél jobban benne élnek a keresztények a világban, minél tovább várat magára a beteljesedés, annál fontosabb az eszkaton megjelenítése egy egyházi státusz által is. 3. Amint láttuk, alapvető és gyakorlati meggondolásainknak i- gen nagy jelentőségük van. Ezért még akkor sem lehet ezeket egyszerűen félretenni!, ha nem is jelentik egyértelműen a di­akonátus megújításának teljesen kielégítő indoklását. Hasznos­nak, sőt szükségesnek látszik, hogy ezeket a gyakorlati meg­gondolásokat még egy egyszerű, realista meglátással zárjuk le, amely végre megvilágíthatja fejtegetésünk bonyolult szöve­vényét. Tény, hogy az egyházban létezik a diakonátus szentsége és a diakónus i hivatás átadásának rítusa. Am ennek megfelelő hivatal a latin egyházban gyakorlatilag nincs. Másrészt tény, hogy a latin egyházban létezik néhány olyan hivatal, amelyeket joggal nevezhetnénk "diakónusinak" is. 349

Next

/
Oldalképek
Tartalom