Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
a tökéletességi foka ugyanis nem jelent különbséget a faj szempontjából, miként a fehér és a kevésbé fehér egyaránt ugyanannak a fajnak a fehérségében részesedik; a befogadott formák vagy természetek tökéletességi foka az, mely különbséget jelent a faj szempontjából, ily módon halad előre a természet fokozatok szerint a növényektől az állatok felé, bizonyos közbeeső létezőkön keresztül, melyek az állatok és növények között helyezkednek el, mint ahogy a Filozófus mondja a "De Animalibus" tizenegyedik részében. c) Harmadik módon a matériából és formából összetett létezőkben vizsgáljuk a lényeget, melyekben a lét kapott és véges, hiszen mástól kapják a létet,, továbbá megjellegzett anyag fogadja be azok naturáját és mibenlétét, következésképpen végesek felülről nézve és alulról tekintve is. A bennük lévő megjellegzett anyag szétosztódása szerint lehetséges az egyedek megsokszorozódása is egy fajon belül. Hogy mi módon viszonyul ezekben a létezőkben a lényeg a logikai osztályokhoz, azt föntébb már mondottuk. A VIII fejezet 1) Elmondja, hogy a járulékok nem-teljes lényeggel rendelkeznek, 2) hogy különböző járulékokat különböztetünk meg, 3) s kifejtjük, hogy ezekben honnan vesszük a "nem" és a megkülönböztető jegy osztályát. 1. Most még hátra van az, hogy megvizsgáljuk, mi módon van a lényeg a járulékokban. Azt már elmondtuk, hogy mi módon található meg a különféle létezőkben. S mivel, amint, azt már mondottuk, a lényeget a definíció határozza meg, szükséges, hogy olyan legyen a lényegük is, mint amilyen a definíciójuk. A definíciójuk pedig nem-teljes, mivel nem lehet őket definiálni, csak úgy, ha definíciójukban a szubjektumot állítjuk. Ez azért van, mivel nincs önmagukban, szubjektumtól független létük, hanem, miként a matériából és formából az összetétel után szubsztanciális lét adódik, akképpen a járulékból és 316
