Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
a szubjektumból járulékos lét következik, amikor járulék kapcsolódik a szubjektumhoz. S ezért sem a szubsztanciális formának nincs tökéletes (teljes) lényege, sem a matériának; mivel a szubsztanciális forma definíciójában állítani kell azt, a- minek a formája, következésképpen ez a definíció tartalmaz valami olyat, ami "kivül" van az ő "nem"-én. Ugyanígy viselkedik a járulékos forma definíciója is; ezért a természettudós által a lélek definíciójában állittatik a test is, aki csak annyiban szemléli a lelket, amennyiben a fizikai testnek a formája (16) (Arisztotelész). A szubsztanciális és a járulékos formák között azonban igen nagy különbség van, mivel, miként a forma substantialis - nak nincs önmagában attól független léte, amihez hozzájárul, úgy annak sincs, amihez járul, t. i. a matériának, s éppen e- zért kettőjük ezen kapcsolatából következik az a lét, melyben a dolog lényegileg szubzisztál, tehát azokból lényegileg egy dolog alakul ki; következésképpen azok kapcsolatából fog következni bizonyos lényeg. Ezért a forma, jóllehet önmagában nézve nem teljes lényeg, de a teljes lényeg része. Ezzel szemben az, amihez a járulék csatlakozik, önmagában független létező, saját létében szubzisztál, s ez a lét természetszerűleg meghaladja azt a járulékot, ami hozzájárul; ebből következik, hogy a hozzájáruló járulék, hordozó alanyával való kapcsolata nem oka annak a létnek, melyben az alany szubzisztál s amely szerint a dolog önálló létező, hanem egy bizonyos másodlagos lét az, ami létrejön, ami nélkül magának a dolognak a léte elgondolható; mikén t az "elsőt" el lehet gondolni a "második" nélkül, vagy az állítmányt az alany nélkül (17). Ezért a járulékból és a szubjektumból nem lesz egy lényege szerint, hanem csak járulékos egység. S éppen ezért azok kapcsolatából nem következik egy bizonyos lényeg, mint a formának a matériával való kapcsolatából. Következésképpen a járulék sem nem teljes lényeg, sem nem része a teljes lényegnek, hanem, minthogy csak bizonyos vonatkozásban létező, úgy a lényeget is csak bizonyos vonatkozásban (secundufn quid) birja. 317
